Mintegy 11,43 milliárd forint európai uniós, vissza nem térítendő támogatás segítségével valósul meg az „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” című. EFOP-1.8.0.- VEKOP-17-2017-00001 azonosítószámú kiemelt projekt. Célja a lakosság egészségi állapotának javítása, amely eléréséhez az egészségügyi rendszer négy jelentős szakterületének – alapellátás, népegészségügy, betegbiztonság és környezetegészségügy – átfogó módszertani fejlesztését irányozza elő.

Az Országos Közegészségügyi Intézet, mint konzorciumi vezető és konzorciumi partnerei, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, alapfeladataik ellátásával összhangban a Széchenyi 2020 program keretében közösen valósítják meg a projektet.

A jó egészség könnyebb boldogulást, jobb életminőséget, hosszabb életet tesz lehetővé. A javuló egészségi állapot nemcsak az egyének és családok szintjén kulcsa a jóllétnek, a gyarapodásnak és a fejlődésnek. Az egészségesebb népességgel rendelkező országok a stabilitás, a versenyképesség és a fejlődés tekintetében is az élvonalban járnak.

Hazánk társadalma idősödik és egyre több a krónikus beteg. Elkerülhetetlen a népegészségügyi szolgáltatások átszervezése, amelyhez ez a projekt biztosítja a szakmai megalapozó, módszertani fejlesztéseket. A betegségorientált egészségügyi ellátás mellett felértékelődik a betegségmegelőzés és egészségfejlesztés szerepe. Azokat az egészségügyi szolgáltatásokat kell a jövőben a középpontba helyezni, amelyek a legnagyobb társadalmi terhet okozó betegségek, kockázati tényezők kezelésére és az egyenlőtlenségek csökkentésére irányulnak. A projekt a lakosság és a jövő generáció egészségi állapotának javításához kíván nagymértékben hozzájárulni.

A fejlesztés első eleme az alapellátás népegészségügyi fókuszú átalakítása. Egy szakmailag megerősödött, minőségében megújult egészségügyi alapellátási rendszert kell kialakítani, amely a jövőben a lakóhelyhez közel képes magas színvonalon biztosítani a szükségleteknek megfelelő egészségügyi szolgáltatásokat.

A második elem a népegészségügyi ellátórendszer és szolgáltatások fejlesztése. A projekt keretében a megelőzés innovatív módszertani megújítása a feladat. A projekt közelebb viszi az egészségfejlesztési szolgáltatásokat a lakossághoz, ráirányítva a figyelmet például a testmozgás, az egészséges táplálkozás fontosságára. Külön hangsúlyt fektet a gyermekek egészségfejlesztésére, a mentális egészség javítására valamint a mentális betegségek megelőzésére irányuló módszerek kidolgozására.

Harmadik elem a betegbiztonság témaköre, amely olyan szervezeti kultúrát és szemléletet kíván megteremteni az egészségügyi szolgáltatók körében, hogy képesek legyenek felismerni és csökkenteni a kockázatokat az egészségügyi beavatkozások végzése során. A projekt módszertani fejlesztéseket végez a hibák és nemkívánatos események rendszerszintű megelőzéséhez, és elősegíti az ellátás során felmerülő betegbiztonságot érintő problémák korai felismerését és kezelését.

A negyedik elem célja a lakosság környezeti eredetű betegségterhének csökkentése: a régi kiépítésű ivóvízhálózatból származó és az ivóvízben megjelenő ólom-tartalom felmérése, egészségre gyakorolt hatásának megismerése, a káros hatások csökkentése. A pollenallergiások számára az egész országra kiterjedő pollen előrejelző rendszer épül ki – weboldallal és mobiltelefonos applikációval – amely napi szintű, személyre szabott előrejelzést is lehetővé tesz.

A projekt fő törekvése, hogy elősegítse azt a szemléletváltást, amely az egyén, a közösségek és az állam közös felelősségvállalását erősíti a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében.