Egészségszervezési és népegészségügyi rendszer gyakorlati alkalmazásának kifejlesztése

Helyzetkép

Az egészségügyi alapellátásban jelenleg a szolgáltatásnyújtás heterogén módon valósul meg, a lakosság számára biztosított szolgáltatások jelentős mértékben függnek az elszigetelten működő háziorvosi praxisok lehetőségeitől, amelyben a háziorvosok szakmai felkészültségének, motivációjának, attitűdjeinek is jelentős szerepe van. A háziorvosi korfa alapján prognosztizálható, hogy rövid időn belül jelentős számban kerülnek ki további háziorvosok az ellátórendszerből, amely hozzájárul a meglévő egyenetlenségek növekedéséhez.

A hazai egészségügyi rendszer egyik legfőbb problémája az akadozó információáramlás a szolgáltató szintek és színterek között, kevéssé összehangolt szolgáltatásnyújtás, a páciens „magára hagyása” a rendszerben.

Egészségszervezés alatt azt a kliens/páciens központú multidiszciplináris folyamat-, szolgáltatás- és rendszermenedzsmentet értjük, melynek kiemelt célja az egyén és ezáltal a közösség egészségértékének megőrzése és fejlesztése a rendelkezésre álló kompetenciák és eszközök hatékony felhasználásával és folyamatos, tudatos, tervezett fejlesztésével.

Célok

Az egészségszervezés ezeket a problémákat alulról építkezve kívánja orvosolni megerősítve az alapellátást mentális egészség és népegészségügyi koordinációs intézményekkel.

A közösségi egészségszervezési keretrendszer célja, hogy intézményesen támogassa a praxisok közötti együttműködési formák kialakítását, az alapellátás és a népegészségügyi szolgáltatások összehangolt tervezését, a kapacitások összehangolt kihasználását. Hozzájárul ahhoz, hogy olyan alapellátási struktúra alakuljon ki, mely hosszútávon, stabilan és területileg egységesen tudja biztosítani a szolgáltatásokhoz szükséges humánerőforrás és finanszírozhatóság igényét, ezáltal biztosítva a rendszer működőképességét. Elősegíti az adott közösségben élő lakosság által megélt egészségérték növelését, az interszektoriális együttműködés és páciensközpontú szolgáltatói szemlélet erősítését, alapellátásban végzett tevékenységek kiterjesztését és lehetőség szerint az alapellátás szintjén történő definitív ellátás nyújtásának elősegítését. A folyamat és rendszer menedzsment adja meg azokat a strukturális alapegységeket, melyek pontosan összehangolják az egészségérték megőrzésében résztvevő és érdekelt felek feladatait, elvárt kompetenciáját és használt eszközeit annak érdekében, hogy az egyén és közösség egészségmegőrzését a legmagasabb minőségben a leghatékonyabban biztosítsa.

Jövőkép

A szigorúan vett egészségügyi és népegészségügyi rendszer átalakítása és fejlesztése képes a struktúraváltást megteremteni, s biztosítani, hogy csökkenthető legyen a drágán működtetett fekvőbeteg- szakszolgáltatás súlya és finanszírozási igénye:

• magas progresszivitású, drága technológiát igénylő fekvő kapacitások csökkentése és átalakítása olcsó, alacsony technológiát igénylő járó és népegészségügyi szolgáltatásokká;
• népegészségügyi szolgáltatás résztvevőinek ágazati koordinációja;
• népegészségügyi rizikócsoportok esetében forrás- és erőforrás-koncentráció.

A projekt végére az egészségszervezési funkciók összehangolt alkalmazásával megvalósíthatók a projekt célkitűzései:

• a lakóhelyközeli szolgáltatások tervezése és szervezése az eltérő gazdasági és társadalmi fejlettséghez, szükségletekhez igazodóan történik, az alapellátás résztvevői a helyi viszonyoknak megfelelő működési modelleket alakítanak ki;
• az alapellátási szereplők közti együttműködés erősödik;
• az alapellátásban és a hozzá kapcsolódó ellátási tevékenységekben a kapacitások megosztása tervezetté, összehangolttá válik;
• javul az egészségügyi alapellátási és népegészségügyi feladatok összehangolása;
• az egészségügyi ellátás betegség fókuszú működése mellett jelentősen erősödik a népegészségügyi fókuszú egészség centrikus szolgáltatói szemléletmód;
• hangsúlyossá válik a közösségben, a gyermekkorban és a felnőtté válást megelőző időszakban az egészségi állapotra pozitívan ható tényezők egészségtudatos választása;
• javul a népegészségügyi szolgáltatásokhoz, ismeretekhez való hozzáférés, illetve a megelőzés és egészségfejlesztés.

A munkacsoport által megvalósítandó feladatok:

1. Közösségi egészségszervezési rendszer továbbfejlesztése
2. Szűrési centrumok működtethetőségi vizsgálata