Módszertan
A módszertani kézikönyv felöleli a képzés szempontjából központi szerepet játszó négycsaládorvosi tanszék történetét, a jelenlegi szervezeti–működési felépítés hasonlóságait és különbözőségeit. Rámutat a képzési utánpótlási problémákra, a háziorvos szakma nem megfelelő presztízsére, a rendszerbebelépést tervező fiatal kollégák feltételezhető ambivalenciáira.
 20-06-10 - haziorvosi kepzes.pdf | [ ] |
A hazai háziorvosi képzés nemzetközi összehasonlításban korszerű, hatékony. A népegészségügyi feladatok fókuszba állításával azonban újra kell gondoljuk képzési rendszerünket is, ennek keretrendszerét tartalmazza jelen eredménytermék.
Az Egészségügyi képzésfejlesztés munkacsoport 2018-ban elkészítette Fejlesztési terv az egészségügyi szakdolgozók alapellátási és népegészségügyi ismereteinek, kompetenciáinak bővítésére című eredményterméket. A kibővített alapellátásban megjelenő szakdolgozók népegészségügyi ismereteinek és kompetenciájának fejlesztéséhez szükséges képzések (licenc- illetve szakmacsoportos) irányainak és tartalmi elemeinek meghatározása. A fejlesztési terv alapját képezi a soron következő eredménytermékünknek, melyben a képzések tananyag-tartalmát kell majd kidolgoznunk.
A szakdolgozók kompetenciabővítése egy rendkívül sokszínű, összetett terület. A hagyományos alapellátási modellben szinte csak középfokú OKJ-ápolók dolgoznak, ehhez képest a praxisközösségekben megjelennek a diplomás (BSc és MSc) ápolók mellett a dietetikusok és a gyógytornászok is. Integrálódnak az eddig külön szervezeti keretek között dolgozó védőnők, (egészség-) pszichológusok, és népegészségügyi szakemberek is csatlakoznak a betegellátó teamhez. Mindezek miatt valamennyi szakdolgozó számos új feladattal, kompetenciával fog rendelkezni melyekben való jártasságot képzéseink biztosítják. Valamennyi szakmacsoport vonatkozásában kiemelt szempont a prevenciós szemlélet, a prevenciós ellátási tevékenységek. Eredménytermékünkben összefoglaljuk annak keretrendszerét, hogy az alapellátó orvosoknak és szakdolgozóknak kidolgozandó kompetenciabővítő képzések milyen szempontrendszerek mentén lennének a leghatékonyabbak.
| Koncepció az alapellátási kompetenciabővítő képzésekre | [ ] |
Az alapellátásban dolgozó háziorvosok magas minőségű munkavégzéséhez kiváló szaktudás, készségek és attitűd szükséges. Ezeket csak megfelelően felépített és kivitelezett szakképzéssel lehet átadni. A képzés minőségében meghatározó az oktató tutorok felkészültsége, és az, hogy oktatói készségeik naprakészek, magas színvonalúak legyenek.
A szakképzés során a rezidensek oktató praxisokban szerzik meg az alapellátással kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteik jelentős részét. Az oktatópraxis követelményeit a jogszabály csak alapjaiban rögzíti.
| Oktatópraxis követelményeinek specifikációja | [ ] |
Magyarországon jelenleg nincs egységes, kidolgozott mentorképzési program háziorvos-oktatók számára. Jelen dokumentumban meghatározzuk a praxisban oktatást végző mentorok, tutorok felkészültségének követelményeit, valamint az oktatópraxisok és a mentorok, tutorok kiválasztásának a módszertanát. Az oktatást végző szakemberek felkészítésére a nemzetközi szinten elfogadott módszertant is alapul véve mentorképzési tananyagot, tantervet és értékelési rendszert dolgoztunk ki.
| Mentorképzés nemzetközi gyakorlatának felmérése | [ ] |
A 23/2012. EMMI Rendelet (továbbiakban: Licenszrendelet) szabályozza az egészségügyi szakemberek, köztük a háziorvosok szakmai továbbképzésének módját. Az alapellátási többletkompetenciák biztosításához nélkülözhetetlen az alapellátási kompetenciabővítő képzések keretének kialakítása.
A tanulmány iránymutatást nyújt a hazai alapellátás humánerőforrás szükségletének megerősítését célzó projekt szakdolgozói képzés, oktatás aspektusának bemutatásához, az abban rejlő lehetőségek kibontásához. Tényadatokra alapozva átfogó képet ad, és komplex módon mutatja be az alapellátásban is foglalkoztatható szakdolgozók hazai képzési struktúráját, képzési idejét, tantárgy specifikumait, feladatait és a kompetenciák minőségbeli különbségeit és átfedéseit, melyek mind a szakdolgozók részére, mind a képzésfejlesztésben érdekelt vezetők, orvosok és politikai döntéshozók számára egyértelmű és világos információkat nyújt a jövőre vonatkozó fejlődési irány megalapozásához, döntéshozatalhoz.
Az Egészségügyi képzésfejlesztés munkacsoport 2017-ben elkészítette Elemzés az alapellátásban dolgozó ápolók képzésének, kompetenciáinak nemzetközi gyakorlatáról című eredményterméket. Az Országos Képzési Jegyzék 2016. évi módosításával került be a jegyzékbe szakképesítés-ráépülésként az alapellátási közösségi szakápoló, a felsőoktatásban a képzési és kimeneti követelmények szintén 2016. évi módosításával jelent meg az ápoló mesterszakon belül a közösségi szakápoló. A képzési fejlesztési igények meghatározásához a nemzetközi gyakorlat, trendek ismerete is szükséges, tartalmazva azoknak a többletkompetenciáknak, ezek megszerzéséhez kapcsolódó képzéseknek a felmérését is, amelyek meghatározott területeken önálló tevékenységre jogosítják fel az ápolókat (advancedpractisenurse), valamint olyan további specializációknak, amelyek kapcsolódnak a területhez (pl. communitynursing, publichealthnursing).
A hazai háziorvosképzés alapján feltérképeztük azokat a hiányosságokat, amelyek szerint kijelöltük a szükséges fejlesztési irányokat.
Az eredménytermék elkészítésével célunk, hogy felmérjük és bemutassuk a jelenlegi magyarországi képzési tananyagokat és gyakorlatokat. Anyagunkban összegyűjtöttük és elemeztük a rendelkezésre álló képzési terveket és bemutattuk a háziorvos-képzés történetét, valamint a magyarul is hozzáférhető tankönyveket.
A dokumentum elején a jelenlegi, európai képzési rendszer főbb irányait mutatjuk be a graduális és posztgraduális képzések vonatkozásában. Ezt követően néhány olyan ország háziorvosi képzését vázoljuk, amelyek a magyar szakmai kapcsolatok szempontjából fontosak. A nemzetközi helyzet áttekintésével célunk, hogy ismertessük a hasonló helyzetben, valamint a hazainál gazdaságilag fejlettebb országok képzési rendszerét.
| Elemzés a háziorvos- képzés nemzetközi gyakorlatáról | [ ] |
Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001
„Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése”
kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
