A NEKIR a magyar népesség egészségi állapotának jellemzéséhez, feltérképezéséhez nyújt alapvető információt.
A NEKIR számos halálozás és daganatos megbetegedés területi egyenlőtlenségeit jellemző mutatót, valamint ezek térképes ábrázolását tartalmazza megyei és járási bontásban. Továbbá kiterjed ugyanezen területi felbontásokban az időbeli változások jellemzésére is.

• A rendszeresen gyűjtött, egészségi állapot jellemzésére szolgáló adatok szakszerű, egységes feldolgozása, ábrázolása és azok hozzáférhetővé tétele.
• Információszolgáltatás az egészségproblémák, betegségterhek azonosításához, problémák prioráláshoz.
• Az adott lakosság körében a meghatározott prioritásoknak megfelelően, a célzott, racionalizált egészségfejlesztési programok, beavatkozások tervezéséhez segítségnyújtás.
• A betegség kockázatok megértésének, magyarázatának érdekében segíti az egészégi állapottal összefüggésbe hozható életmódbeli, környezeti, helyi hatások megfogalmazását, feltárását, feltérképezését.

A NEKIR elsősorban azon szakemberek számára készült, akik a népegészségügy, egészségfejlesztés, egészségügy szakterületén a NEKIR tartalma alapján, megfelelő szakmai elemzések elvégzésével, információt szolgáltathatnak a döntéshozók és a lakosság felé.

A NEKIR-ban található halálozási és daganatos megbetegedési mutatók, térképek segítségével részletes egészségkép készíthető minden egyes megye és járás népességére vonatkozóan. Továbbá, település és - daganatos megbetegedések esetén - postai irányítószám felbontású, letölthető térképek segítségével pontosabban elemezhetők területi eloszlások.

A térképeken ábrázolt epidemiológiai mutatók leíró vizsgálat készítésére alkalmasak, tehát kiemelendő, hogy önmagukban nem adnak választ a területi egyenlőtlenségek okaira, hátterében meghúzódó folyamatokra. Segítenek azonban megfogalmazni olyan feltevéseket, kérdéseket, melyek alapjai lehetnek további vizsgálatoknak, és lehetséges beavatkozásoknak.

A NEKIR tartalmának teljes körű felhasználása regisztrációhoz kötött. Jogosultságot az információs rendszer használatához Nemzeti Népegészségügyi Központ, az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” projekt keretében kezeli. A szakmai elbírálás a Népegészségügyi, Stratégiai és Egészségmonitorozási Főosztállyal közösen elkészített eljárásrend szerint történik. A jogosultság megszerzése, megtartása szakmai továbbképzéshez kötött. Azonban a NEKIR nyilvános adattartalma lehetelővé teszi megye szintű általános és öt haláloki főcsoport szerinti halálozási (korai halálozási) mutatókhoz, térképekhez való hozzáférést.

A feldolgozott adatok vonatkozásában az adatgazda a Nemzeti Népegészségügyi Központ. Az adatok regisztrált felhasználók számára, kizárólag saját részre, tudományos és szakmai célból használhatók fel. A jogosult felhasználás is csak forrásmegjelöléssel, az eredeti információ megváltoztatása, módosítása nélkül engedélyezett!

A hivatkozás rendje:

Irodalomjegyzékben: Népegészségügyi Elemzési Központ Információs Rendszer (NEKIR), EFOP 1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 számú, Egészségügyi Ellátórendszer Szakmai Módszertani Fejlesztése projekt, Nemzeti Népegészségügyi Központ, 2019

Szövegben: NEKIR-NNK, 2019

Népmozgalmi mutató	Definíció
Csecsemőhalálozási arányszám 1000 főre	Ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli meghalt. (csecsemőhalálozás: az élve születést követően, az egyéves kor betöltése előtt bekövetkezett halálozás. A halvaszülött és a születésének évfordulóján meghalt gyermek nem csecsemő halott.).
Élveszületési arányszám 1000 főre (nyers)	Egy adott évi élveszületések számának a lakosság évközepi számához viszonyított aránya ezer főre vetítve.
Halálozási arányszám 1000 főre (nyers)	Ezer lakosra jutó halálozás, az elhunyt nemével, életkorával azonos csoportba tartozó évközepi népességre számítva.
Természetes szaporodás-fogyás arányszáma 1000 főre	A nyers élveszülétési és a nyers halálozási arányszám különbözete.
Belföldi vándorlási különbözet 1000 főre	Egy adott közigazgatási egységbe állandó vagy ideiglenes jelleggel bejelentkezők, valamint visszavándorlók és az onnan más közigazgatási egységbe állandó vagy ideiglenes jelleggel bejelentkezők és visszavándorlók számának különbözete 1000 főre vonatkoztatva.
Öregedési index:	Az idős népesség (65-X éves) a gyermeknépesség (0-14 éves) százalékában.
Eltartottsági ráta	A gyermek- (0-14 éves) és az időskorú népesség (65-X éves) a 15-64 éves korú népesség százalékában.
Populáció/Népesség	Korcsoportos és nemenkénti populáció/lakosság száma 2008. és 2017. év tekintetében.

A NEKIR Bayes becsléssel korrigált (simított) arányszámot tartalmaz (lásd lejjebb).

Értlemezése hasonló a nyers arányszámnak: az adott évben az 1000 élveszületésre jutó 1 életév betöltése előtt bekövetkezett becsült halálozás, illetve annak kockázata

A Központi Statisztikai Hivatal évközepi korcsoportos népességi adatairól tudni kell, hogy a népességszámok 2011-ig a 2001. február 1-jei népszámlálás bázisán a természetes (élveszületés, halálozás) népmozgalmi statisztika, valamint a belföldi és nemzetközi vándorlás adatainak felhasználásával továbbszámított adatok. 2012-től a népességadatok a 2011. október 1-jei népszámlálás bázisán továbbszámított adatok. Ennek következtében a népesség különböző korcsoportjaiból számolt mutatók esetén (Öregedési index, Eltartottsági ráta) az idősorban törés lehetséges 2011-2012 között!

A NEKIR-ben az alább felsorolt népszámlálási mutatók kerültek elemzésre megyei, járási és települési szinten.

Népszámlálási mutató	Definíció
Foglalkoztatottak aránya*	A foglalkoztatottak aránya a teljes lakosság körében.
Munkanélküliek aránya*	A munkanélküliek aránya a teljes lakosság körében.
Inaktív keresők aránya*	Az inaktív keresők aránya a teljes lakosság körében.
Eltartottak aránya*	Az eltartottak aránya a teljes lakosság körében
Összkomfortos lakások aránya	Az összkomfortos lakások (és lakott üdülők) aránya a teljes lakás (és lakott üdülő) számához viszonyítva.
Komfortos lakások aránya	A komfortos lakások (és lakott üdülők) aránya a teljes lakás (és lakott üdülő) számához viszonyítva
Összkomfortos és komfortos lakások aránya*	Az összkomfortos és komfortos lakások (és lakott üdülők) aránya a teljes lakás (és lakott üdülő) számához viszonyítva.
Félkomfortos lakások aránya	A félkomfortos lakások (és lakott üdülők) aránya a teljes lakás (és lakott üdülő) számához viszonyítva.
Komfort nélküli lakások aránya	A komfort nélküli lakások (és lakott üdülők) aránya a teljes lakás (és lakott üdülő) számához viszonyítva.
Szükség- és egyéb lakások aránya	A szükség- és egyéb lakások (és lakott üdülők) aránya a teljes lakás (és lakott üdülő) számához viszonyítva.
Hálózati vízvezetékkel ellátott lakások aránya	A hálózati vízvezetékkel ellátott lakások (és lakott üdülők) aránya a teljes lakás (és lakott üdülő) számához viszonyítva.
Házi vízvezetékkel ellátott lakások aránya	A házi vízvezetékkel ellátott lakások (és lakott üdülők) aránya a teljes lakás (és lakott üdülő) számához viszonyítva.
Hálózati és házi vízvezetékkel ellátott lakások aránya*	A hálózati és házi vízvezetékkel ellátott lakások (és lakott üdülők) aránya a teljes lakás (és lakott üdülő) számához viszonyítva.
Meleg folyóvízzel ellátott lakások aránya	A meleg folyóvízzel ellátott lakások (és lakott üdülők) aránya a teljes lakás (és lakott üdülő) számához viszonyítva.
Vízöblítéses WC-vel ellátott lakások aránya*	A vízöblítéses WC-vel ellátott lakások (és lakott üdülők) aránya a teljes lakás (és lakott üdülő) számához viszonyítva.
Közcsatornával ellátott lakások aránya*	A közcsatornával ellátott lakások (és lakott üdülők) aránya a teljes lakás (és lakott üdülő) számához viszonyítva.
Házi csatornával ellátott lakások aránya	A házi csatornával ellátott lakások (és lakott üdülők) aránya a teljes lakás (és lakott üdülő) számához viszonyítva.
Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségűek aránya*	Befejezett általános iskola végzettséggel sem rendelkezők aránya a 15 éves és idősebb lakosság körében.
Általános iskola 8. évfolyam végzettségűek aránya*	Általános iskolával (8. évfolyam), mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a 15 éves és idősebb lakosság körében.
Középfokú iskola, érettségi nélküli végzettségűek aránya*	Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a 18 éves és idősebb lakosság körében.
Érettségizettek aránya	Érettségivel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a 18 éves és idősebb lakosság körében.
Egyetem, főiskola stb. oklevéllel végzettségűek aránya*	Egyetemi, főiskolai stb. oklevéllel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a 25 éves és idősebb lakosság körében.
Nőtelenek, hajadonok aránya*	A nőtlenek, hajadonok aránya a 15 éves és idősebb lakosság körében.
Házasok aránya*	A házasok aránya a 15 éves és idősebb lakosság körében.
Élettársi kapcsolatban élők aránya	Az élettársi kapcsolatban élők aránya a 15 éves és idősebb lakosság körében.
Elváltak aránya*	Az elváltak aránya a 15 éves és idősebb lakosság körében.
Özvegyek aránya*	Az özvegyek aránya a 15 éves és idősebb lakosság körében.
Családra vonatkoztatott családtagok* száma	100 családra jutó családtagok száma.
Családra vonatkoztatott gyermekszám	100 családra jutó gyermekek száma.
Gyermekes családok aránya*	A gyermekes családok aránya a családok számához viszonyítva.
Gyermektelen családok aránya	A gyermektelen családok aránya a családok számához viszonyítva.
Házaspár és élettársi kapcsolatok*	A párkapcsolaton (házaspár és élettársi kapcsolat) alapuló családok aránya a családok számához viszonyítva.
Élettársi kapcsolatok	Az élettársi kapcsolaton alapuló családok aránya a családok számához viszonyítva.
Gyermeket nevelő házaspár és élettársi kapcsolatok	Az gyermeket nevelő, kétszülős (házaspár és élettársi kapcsolat) családok aránya a családok számához viszonyítva.
Egy gyermeket nevelő házaspár és élettársi kapcsolatok	Egy gyermeket nevelő, kétszülős (házaspár és élettársi kapcsolat) családok aránya a családok számához viszonyítva.
Két gyermeket nevelő házaspár és élettársi kapcsolatok	Két gyermeket nevelő, kétszülős (házaspár és élettársi kapcsolat) családok aránya a családok számához viszonyítva.
Három vagy több gyermeket nevelő házaspár és élettársi kapcsolatok*	Három vagy több gyermeket nevelő, kétszülős (házaspár és élettársi kapcsolat) családok aránya a családok számához viszonyítva.
Gyermeket nevelő egyszülős családok aránya*	Egyszülős, gyermeket nevelő családok aránya a családok számához viszonyítva.
Egy gyermeket nevelő egyszülős családok aránya	Egyszülős, egy gyermeket nevelő családok aránya a családok számához viszonyítva.
Két gyermeket nevelő egyszülős családok aránya	Egyszülős, két gyermeket nevelő családok aránya a családok számához viszonyítva.
Három, vagy több gyermeket nevelő egyszülős családok aránya*	Egyszülős, három vagy több gyermeket nevelő családok aránya a családok számához viszonyítva.

*: Térképek elérhetők megyei, járási és települési szinten.

Halálozás:   BNO-10

1. Általános halálozás A00-Y98

2. Keringési rendszer betegségei I00-I99
3. Magas vérnyomás és az agyér betegségek I10-I15,I60-I69
4. Ischaemiás szívbetegségek I20-I25
5. Heveny szívizomelhalás I21-I22

6. Rosszindulatú daganatok C00-C97
7. Ajak, szájüreg és a garat rosszindulatú daganata C00-C14
8. Vastagbél, végbél és az anus roszindulatú daganatai C18-C21
9. Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata C33-C34
10. Bőr rosszindulatú melanómája C43
11. Mesothelioma C45
12. Emlő rosszindulatú daganata C50
13. Méhnyak rosszindulatú daganata C53
14. Prosztata rosszindulatú daganata C61

15. Légzőrendszer betegségei J00-J99
16. Krónikus alsó légúti megbetegedések J40-J47

17. Emésztőrendszer betegségei K00-K93
18. Alkoholos májzsugor K70

19. Külső okok V01-Y98
20. Közlekedési balesetek V01-V99
21. Balesetek V01-X59
22. Esések W00-W19
23. Öngyilkosság X60-X84

24. Alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozás
    Nyelőcső rosszindulatú daganata                                                                C15
    Gége rosszindulatú daganata                                                                        C32

Alkohol okozta mentális- és viselkedészavarok                                        F10
Alkoholos májzsugor                                                                                      K70
Idült májgyulladás                                                                                           K73
Májfibrosis és májzsugorodás                                                                       K74
Egyéb májbetegségek                                                                                    K76
Külső okok                                                                                                        V01-Y98

25. Dohányzással összefüggésbe hozható halálozás
    Ajak, szájüreg és a garat rosszindulatú daganata                                      C00-C14
    Gége, légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata                            C32-C34
    Nyelőcső rosszindulatú daganata                                                                C15
    Ischaemiás szívbetegségek                                                                           I20-I25
    Agyér betegségek                                                                                           I60-I69
    Krónikus alsó légúti megbetegedések                                                        J40-J47
26. Elsődleges megelőzéssel befolyásolható, elkerülhető halálozás lásd letölthető segédlet
27. Az egészségügyi szolgáltatáshoz köthető, elkerülhető halálozás lásd letölthető segédlet
28. Elsődleges megelőzéssel befolyásolható, elkerülhető halálozás
    (OECD/Eurostat 2019. indikátorlista)                                                lásd letölthető segédlet
29. Az egészségügyi szolgáltatáshoz köthető, elkerülhető halálozás
    (OECD/Eurostat 2019. indikátorlista)                                                lásd letölthető segédlet

                Megbetegedés:                                                     BNO-10

1. Rosszindulatú daganatok C00-C97
2. Ajak, szájüreg és a garat rosszindulatú daganata C00-C14
3. Vastagbél, végbél és az anus roszindulatú daganatai C18-C21
4. Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata C33-C34
5. Bőr rosszindulatú melanómája C43
6. Mesothelioma C45
7. Emlő rosszindulatú daganata C50
8. Méhnyak rosszindulatú daganata C53
9. Prosztata rosszindulatú daganata C61
10. Gyermekkori daganatok C00-D48
11. Leukémia                                                                                      C90-C95
12. Az agy és más központi idegrendszeri tumorok C71-72, C75.2, C75.3, D33, D43, D44.5
13. Egyéb tumorok                                                                                     

Az adott halálozási és rosszindulatú daganatos megbetegedési csoportok kialakítása a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) alapján történt. Ez egy nemzetközileg (WHO) elfogadott, elismert rendszer, melynek célja az, hogy a betegségeket egységes kódrendszer alapján lehessen besorolni, lehetővé téve az összehasonlíthatóságot időben és térben.

Általános halálozás esetében 0, 1-14, 15-24, 25-64, 65-x éves korcsoportokra találhatók mutatók. A legtöbb további halálozási csoport esetén 0-x, 25-64 és 65-x éves korcsoportokra nyújt információt a rendszer. Kivétel a bőr rosszindulatú melanómája miatti halálozás, mely 0-x és 25-64 éves korcsoportokra, valamint a mesothelioma (azbeszt) miatti halálozás, mely csak a teljes populációra (0-x évesekre) vonatkozva találhatók mutatók. Az elsődleges megelőzéssel befolyásolható, elkerülhető és az egészségügyi szolgáltatáshoz köthető, elkerülhető halálozás esetén 0-x és 0-74 éves korcsoportokra készültek az elemzések.

Valamennyi daganatos megbetegedés esetében érvényesek a halálozás során leírtak. Általánosságban 0-x, 25-64 és 65-x éves korcsoportokra vonatkoztatva tartalmaz mutatókat a NEKIR, kivétel a bőr rosszindulatú melanomája és a mesothelioma (azbeszt) miatti megbetegedés, melyek a teljes populációra (0-x évesekre) vonatkozva, és a melanoma esetén még a 25-64 éves korcsoportok megbetegedési mutatóit foglalja magában. A gyermekkorú daganatos megbetegedések 0-14 éves korcsoportra vonatkoznak.

A NEKIR adattartalmát korlátozza az adatok hozzáférhetősége, minősége, az időkeret, valamint a Népegészségügyi Elemző Központ (NEK) erőforrásai. Törekedtünk úgy összeállítani az indikátorlistát, figyelembe véve a korlátokat, hogy a prioritások az adott területi egység lakosságának tekintetében minél szélesebb spektrum alapján, pontosabban meghatározóak legyenek. Az indikátorok körét a NEK igyekszik folyamatosan bővíteni. Egyedi igények esetén a javasoljuk felvenni a kapcsolatot NEK munkatársaival.

Az Egészségfejlesztési beavatkozási Index értékeket mutató színskála a prioráláshoz, továbbá az egészségfejlesztési programcsomag alkalmazásához nyújt információt: a sötétebb színnel jelölt területek (települések) esetében nagyobb egészségnyereség várható.

A népmozgalmi mutatók esetében arányszámok kerültek alkalmazásra 2007-től évenként, kivéve a járási szintű Csecsemőhalálozási arányszámot, ahol hierarchikus Bayes becsléssel korrigált csecsemőhalálozási arányszám érhető el.

Szintén arányszámok szerepelnek a Népszámlálási eredmények elemzése során, 2011. évre vonatkozóan. Valamint az országos arányszámhoz viszonyított hányadosuk.

Minden egyes megyére (és az országra) korra (direkt) standardizált halálozási és megbetegedési arányszámokat (SHA/SMA) tartalmaz 2007-től, évenként, melyek az időbeli változás vizsgálatát teszik lehetővé.

A járási szinten az időbeli vizsgálatot térben és időben (hierarchikus Bayes becsléssel) simított (indirekt) standardizált halálozási és megbetegedési hányadosok teszik lehetővé a 2007-től (standard: a teljes összevont időszak országos halálozása).

A területi különbségek vizsgálatára megyei szinten (indirekt) standardizált halálozási és megbetegedési hányadosokat (SHH/SMH), valamint ezek empirikus Bayes becsléssel simított értékeit, járási szinten pedig SMH/SHH-kat és ezek hierarchikus Bayes becsléssel simított értékeit (Hierarchikus SHH/SMH) tartalmazza a NEKIR, az utolsó öt évre vonatkozóan összevonva (standard: az utolsó öt éves időszak országos halálozási gyakorisága).

A halálokok és daganatos megbetegedések korspecifikus arányszámai 5 éves korcsoportonkénti specifikálása szerint mutatják meg (szintén az utolsó vizsgált öt évre, összevontan) a halálozás/megbetegedések korcsoportok szerinti eltéréseit. A mutató könnyebb kezelhetősége okán 100000 főre vonatkoztattuk a gyakoriságot. A korspecifikus mutatók segítenek megjelölni, azonosítani azokat a korcsoportokat, ahol az adott időszakban a halálozás/megbetegedések gyakorisága a legmagasabb volt, illetve a megmutatják, hogy korcsoportos gyakoriságok mennyiben tértek el az országos korspecifikus gyakoriságtól.

A megbetegedés és halálozás erős összefüggést mutat a korral. A korra történő standardizálás korrigálja az eltérő korösszetételből eredő zavaró hatást a halálozás/megbetegedés szintjére. Az adott megye, járás, esetén tapasztalt halálozás/megbetegedés szintje így már nem magyarázható az eltérő koreloszlással, továbbá – a standardizálás fajtáját tekintve eltérő módon, de – a mutatók összehasonlíthatóvá válnak.

Standardizált Halálozási/Megbetegedési Hányados megmutatja, hogy a vizsgált terület lakosságának halálozása/megbetegedés hogyan viszonyul az országos átlagos halálozáshoz/megbetegedéshez.

Amennyiben ez az érték kisebb 1-nél, akkor a halálozás/megbetegedés alacsonyabb, mint az országos átlag, ha az érték 1, akkor a halálozás/megbetegedés az országos átlagnak felel meg, amennyiben pedig 1-nél nagyobb, akkor elmondható, hogy a halálozás/megbetegedés az országos szintnél magasabb.

Interpretálása esetén az értékét 100-zal megszorozva százalékos formában megadhatjuk az eltérés mértékét is, vagyis az adott népesség halálozás/megbetegedés hány százaléka az országos halálozási/megbetegedési szintnek, illetve attól hány százalékkal alacsonyabb, vagy magasabb.

Éppen ezért a térképeken két-színű skálával 9 kategóriában vannak megjelenítve ezek a mutatók. A középső kategória (fehér) jelzi azokat a területeket, ahol a halálozás/megbetegedés hasonló az országos halálozás/megbetegedéshez, azaz megfelel annak. Két különböző szín mutatja, az országos átlagnál magasabb és alacsonyabb halálozást/megbetegedést.

Az SHA/SMA kis esetszámok/kis vizsgált népességek esetén nagyon instabil mutató, ugyanakkor, SHH/SMH használata esetén alkalmazhatók olyan simítási technikák, amelyek segítségével megbízhatóbban becsülhetjük a halálozás/megbetegedés szintjét.

A simítás egy statisztikai módszer, mely korrigálja, csökkenti, ugyanakkor figyelembe is veszi a kis esetszámokból/kis populációkból eredő számbeli és statisztikai bizonytalanságot. A simítás kisebb mértékű olyan területek esetén, ahol nagyobb esetszám/népesség található, és értelemszerűen nagyobb mértékű a kis esetszámú/kis népességű területek esetén.

Empirikus Bayes becslés és a járási szintű Hierachikus Bayes becslés esetén a simítás, a korrekció az országos átlaghalálozás/megbetegedés szintje felé történik, míg a település szintű térképek eseten a Hierachikus Bayes becslés estén a simítás, a korrekció a szomszédos területek átlagos halálozás/megbetegedési szintjéhez történik (figyelembe vehető a mutatók térbeli elrendeződése).

A megyei szintű térképeken Standardizált Halálozási/Megbetegedési Hányadosok (SHH/SMH) megjelenítése történik, kétszínű skálával. Pontozással jelöltük a statisztikai megbízhatóságot, azaz azokat a területeket ahol nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy a lakosság halálozása, megbetegedése eltér az országos átlagtól. Bizonyos esetekben (ritkább betegségek esetén) Empirikus Bayes becsléssel korrigált (simított) SHH/SMH került megjelenítésre, elkerülve a számbéli bizonytalanság megjelenítése miatti túlzott következtetések levonását.

 A járási halálozás, megbetegedés térképezése valamennyi esetben hierarchikus Bayes becsléssel korrigált (simított) SHH/SMH révén történt.

A település (daganatos megbetegedések esetén postai irányítószám) szintű térképek esetén a Hierachikus Bayes becsléssel korrigált (simított) SHH/SMH-k kerültek ábrázolásra, szintén pontozással jelölve a statisztikai megbízhatóságot.

A népmozgalmi mutatók valamennyi alapadatának a forrása a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A népességszámok 2011-ig a 2001. február 1-jei népszámlálás bázisán a természetes (élveszületés, halálozás) népmozgalmi statisztika, valamint a belföldi és nemzetközi vándorlás adatainak felhasználásával továbbszámított adatok. 2012-től a népességadatok a 2011. október 1-jei népszámlálás bázisán továbbszámított adatok. Ennek következtében a népesség különböző korcsoportjaiból számolt mutatók esetén (Öregedési index, Eltartottsági ráta) az idősorban törés lehetséges 2011-2012 között!

A Népszámlálási mutatók alapadatainak a forrása a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR). A népszámlálás, mint felmérés teljes körű, az összeírásra az egész országban egyidejűleg, azonos tartalommal és egységes módszertani alapon, minden lakásra és személyre kiterjedően került sor. Adatai nagy megbízhatóságúak, azonban a teljes megbízhatóságuk kizárólag az adott, 2011-es évre érvényes.
Továbbá meg kell jegyezni, hogy az adatok aggregált volta miatt korra történő korrekciója (standardizálás) nem történ meg!

A halálozási adatok forrása az Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Alapvető feltétel az adatok megbízhatósága. Ennek érdekében a KSH 2005-től áttért az automatizált haláloki kódolásra valamint a halottvizsgálati bizonyítványok kitöltésének minőségbiztosítását az Nemzeti Népegészségügyi Központtal, Népegészségügyi Főosztályokkal folyamatosan végzik.

A rosszindulatú daganatos megbetegedési adatok forrása a Nemzeti Rákregiszter és Biostatisztikai Központ.

A Központ folyamatosan és visszamenőleg is végzi az adatok javítását, azonban fontos felhívni a figyelmet, hogy az európai rákcentrumok gyakorlatának megfelelően a 3 évnél korábbi adatok még tartalmazhatnak a jelentési gyakorlatból eredő bizonytalanságot! Így a NEKIR megbetegedési mutatói is, hiszen tartalmaznak 2017-es adatokat is, igaz összevonva korábbi 5 év adataival, ami kissé csökkenti ezt a bizonytalanságot.

Ezt mindenképp tanácsos figyelembe venni!

Gyermekkorúak daganatos megbetegedési adatinak forrása az Országos Gyermek Onkológiai Regiszter. 1970 óta fenntartott regiszter személyre szólóan regisztrálja és követi valamennyi 1970 óta megbetegedett gyermekkorú esetet! Megbízhatósága közel 100%-os!

A népességi adatok (lakónépesség) forrása a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkársága.