Milyen mintákat javasolt levenni a csapvíz ólomtartalmának vizsgálatához? Minden mintavételi helyről 2 féle minta levétele szükséges.

Az egyik a csapnyitási minta, ezt kell először levenni, a másik a folyatott minta. Csapnyitási minta: az ólomkockázat meghatározásához hosszabb pangás (éjszakai pangás után reggel az első használat előtt, vagy akár több napos távollétet követően) utáni vízminta levételét javasoljuk, mert ekkor várható a legnagyobb ólom-kioldódás, tehát „legrosszabb eset”-nek tekinthető. Előzetes kifolyatás nélkül, az első egy liter, homogenizált (összerázott), műanyag palackba, edénybe levett víz vizsgálatát javasoljuk.

Folyatott minta: a csapnyitási vízmintával egy időben javasoljuk levenni, egy perc folyatás után, szintén műanyag edénybe. Ez a minta megmutatja, hogy Önnél önmagában a folyatás határérték alá csökkenti-e a csapvíz ólomtartalmát. A szükséges vízminta mennyiségéről és a minta tárolásáról javasolt előzetesen egyeztetni a vizsgálatot végző laboratóriummal. Fontos, hogy a vízminták a hálózati hideg vízből származzanak, és abból a csapból kerüljenek levételre, ahol iváshoz, főzéshez elsősorban használja a vizet!

Amennyiben használ valamilyen kancsós vagy beszerelhető víztisztító kisberendezést, az abból származó vízminta vizsgálatát is javasolt elvégeztetni. A kezelt víz ólomtartalmát minden esetben a csapvíz ólomtartalmával javasolt együtt vizsgáltatni, értékelni.

Beszerelhető típus esetén úgy történjen a mintavétel, ahogy egyébként használják a víztisztító kisberendezést. Ebben az esetben is egy liter, homogenizált (összerázott) víz vizsgálatát javasoljuk.

Kancsós típus esetén a csapnyitási vízmintával történő felöntést követően javasoljuk levenni a vízmintát, mert ebben az esetben az eredmény megmutatja, hogy az RDT vízminta ólomtartalmát hogyan csökkenti a kisberendezés. Ebben az esetben is műanyag edénybe történjen a mintavétel. Mintavételnél érdemes feljegyezni a szűrőbetét korát, aktuális kapacitását is.