Gyakran Ismételt Kérdések

Mi a TUDÁSTÁR?

A TUDÁSTÁR a 0-18 évesekre vonatkozó népegészségügyi adatok területi egyenlőtlenségeit jellemző mutatókat, valamint ezek térképes ábrázolását tartalmazza megyei, kistérségi és járási bontásban. Továbbá kiterjed ugyanezen területi felbontásokban az időbeli változások jellemzésére is.

Mi a TUDÁSTÁR célja?

Hozzáférést biztosít a 0-18 évesekre vonatkozó népegészségügyi adatokhoz.

Kiknek szól a TUDÁSTÁR?

Egészségügyi szakemberek és a döntéshozók számára.

Mire használható a TUDÁSTÁR?

0-18 éves célpopuláció monitorozása, célirányos adatlekérdezés segítségével egészségterv elkészítéséhez, népegészségügyi összefoglaló készítéséhez adatszolgáltatás.

Hogyan juthatok hozzá a TUDÁSTÁR tartalmához?

https://efop180.antsz.hu/tudinfpage honlapon regisztrációt követően belépéssel választhatja ki a kívánt adatok körét.

Milyen feltételekkel használhatom a TUDÁSTÁRT?

A feldolgozott adatok vonatkozásában az adatgazda az NNK. Az adatok regisztrált felhasználók számára, kizárólag saját részre, tudományos és szakmai célból használhatók fel. A jogosult felhasználás is csak forrásmegjelöléssel, az eredeti információ megváltoztatása, módosítása nélkül engedélyezett!

Adatfelhasználás esetén, hogyan kell hivatkozni?

Hivatkozás rendje: Irodalomjegyzékben: Népegészségügyi Elemzési Központ Információs Rendszer (NEKIR), EFOP 1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 számú, Egészségügyi Ellátórendszer Szakmai Módszertani Fejlesztése projekt, Nemzeti Népegészségügyi Központ, 2019 Szövegben: NEKIR-NNK, 2019

Mi az indikátor?

Az indikátorok olyan mennyiségi mutatószámok, indexek, amelyek az egészségügyi ellátás területén az egészségügyi szolgáltatás minőségét hivatottak bemutatni, segítségükkel az ellátás folyamatának és eredményének minősége értékelhetővé válik.

Miből tevődik össze az indikátor?

A TUDÁSTÁR esetében alkalmazott indikátorok az esetek túlnyomó többségében megoszlási viszonyszámok és arányszámok. (százalékban mért előfordulási gyakoriság)

Milyen adatbázis adatait tartalmazza a TUDÁSTÁR?

Területi védőnői jelentések illetve megyei vezető védőnői jelentések adatai valamint az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú, „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt (továbbiakban: Projekt) kutatási adatai adják jelenleg a TUDÁSTÁR alapját. Pontosan a „Területi védőnői jelentés összesítője”, „Területi védőnő által évente egyszer jelentendő adtatok köre”, „Jelentés az iskola-egészségügyi tevékenységről” és a Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya által évente egyszer jelentendő adatok köre elnevezésű jelentés adatai közül kerültek kiemelésre releváns adatok. Projekt két kutatásának adatai kerültek a TUDÁSTÁR adatbázisába. Az egyik „A koraszülés, a kis súlyú születés és a fejlődési rendellenességek kialakulásának okait feltáró kutatás”, a másik a „7–18 éves iskolás gyermekek egészségmagatartásának átfogó vizsgálata az iskolai egészségfejlesztés tükrében.

Milyen korcsoportokra vonatkozóan tartalmaz mutatókat a TUDÁSTÁR?

0-18 éves korcsoportra vonatkozó mutatókat tartalmaz a TUDÁSTÁR, a védőnői jelentéseknek illetve a két kutatás célcsoportjának megfelelően 0-6 és 7-18 éves korcsoportra bontva.

Milyen időtartamra vonatkozóan tartalmaz mutatókat a TUDÁSTÁR?

0-6 éves korcsoportban, éves statisztikai adatgyűjtés adatai jelenleg a 2017. év és a 2018. év tekintetében, ebben a korcsoportban a tanulmányból származó adatok 2017. év tekintetében állnak rendelkezésre. 7-18 éves korcsoportban, éves statisztikai adatgyűjtés adatai jelenleg a 2017. év és a 2018. év tekintetében, ebben a korcsoportban a tanulmányból származó adatok 2018. év tekintetében állnak rendelkezésre.

Miért csak ezek a mutatók érhetők el csak ezekben a korcsoportokban?

A TUDÁSTÁR adattartalmát korlátozza az adatok hozzáférhetősége, minősége, az időkeret, valamint a Népegészségügyi Elemző Központ (NEK) erőforrásai. A tudástár adatbázisai az indikátorképzésnek megfelelően specifikusak, mérhetőek, elérhetőek, reálisak/validak és időalapúak. Az indikátorok körét a NEK igyekszik folyamatosan bővíteni. Egyedi igények esetén a javasoljuk felvenni a kapcsolatot NEK munkatársaival.

Az ábrákon milyen mutatókat jelenít meg a TUDÁSTÁR?

A megyei és járási szintű ábrákon százalékos gyakoriság, részarányok megjelenítése történik. Függőleges fekete vonallal jelöltük a statisztikai 95%-os megbízhatóságot (Y-hibasávok formájában), azaz azokat a területeket ahol nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy az adott indikátor populációs értéke megtalálható. A fekete vonal két vége, az ún. „bajuszok”, a megbízhatósági tartomány alsó és felső határát jelölik.

Milyen epidemiológiai mutatókat tartalmaz a TUDÁSTÁR?

Minden egyes megye és járás esetében az előre meghatározott indikátorok részarányok és arányszámok segítségével kerülnek bemutatásra, 2017-től, az évek közötti szignifikáns eltérések azonosítása pedig 95%-os megbízhatósági tartományok segítségével történik.

Mik azok a részarányok és arányszámok?

A megoszlási viszonyszámok egy adott indikátor esetében a belső struktúrát kifejező, dimenzió nélküli részarányok. Általános képletük: (rész/egész)*100 (tehát minden esetben a számláló részét képezi a nevezőnek).

Az arányszámok hasonlóak a részarányokhoz, a különbség az, hogy a jelenség előfordulási gyakoriságát (intenzitását) mérik az adott mintában egy meghatározott időpontban. Általános képletük: (vizsgált események száma adott időpontban/megfigyelt populáció száma adott időpontban)*k (a „k” értéke 10 valamelyik hatványa, tehát az adott mutató 10 000 vagy 10 000 főre kivetített értéke).

A táblázatokban és az ábrákon hogyan lehet a statisztikailag alátámasztott eltéréseket kimutatni?

Az adott megye/járási szinten értékelni kívánt indikátorok kapcsán egy számláló és nevező segítségével hányadosok képzése történt meg, ezek az ún. megoszlási viszonyszámok vagy arányszámok (értékük százalékban kifejezve). A táblázatokban a 95%-os megbízhatósági tartomány felirat alatt kerül bemutatásra az adott pontbecsléshez (adott indikátor adott évre vonatkozó százalékos értéke) tartozó megbízhatósági tartomány alsó és felső értéke. Ez azt jelenti, hogy a mintából származó becslés alapján a populációs paraméter az adott tartomány között található meg 95%-os valószínűséggel. Az ábrákon, azaz az oszlopdiagramokon ez Y-hibasávok formájában kerül bemutatásra. Ennek segítségével az adott indikátor tekintetében az adott évek, valamint az országos referencia gyakorisághoz való viszonyt is könnyen lehet értékelni.
Abban az esetben, ha a 95%-os megbízhatósági tartományok nem fednek át egymással, akkor szignifikáns eltérés látható 5%-os döntési küszöb (hibahatár) mellett. A 95%-os konfidenciaintervallum tehát az a tartomány, mely 95%-os valószínűséggel tartalmazza az eddig ismeretlen populációs paraméter (a TUDÁSTÁR esetében az adott indikátor) százalékos gyakoriságát.