Mi az a Szolgáltatáskatalógus?

A Szolgáltatáskatalógus egy komplex egészségfejlesztési szolgáltatáscsomagokat tartalmazó gyűjtemény, amely szakmai-módszertani támogatást nyújt a népegészségügy területén dolgozók munkájához. A Szolgáltatáskatalógus újragondolja, valamint továbbfejleszti a közösségi és egyéni egészségfejlesztési feladatokat, melynek eredményeképpen az egészségfejlesztési irodák egységes elvek és szempontok mentén működhetnek.

Miért van szükség a Szolgáltatáskatalógusra?

Napjainkban világszerte megfigyelhetőek az egészségügyi szolgáltatások megítélésében bekövetkező változások. Jelentősen felértékelődött a prevenció egészségügyben betöltött szerepe és a teljes ágazatot körülvevő technológiai és informatikai környezetben jelentős átalakulások zajlanak, amelyek gyökeresen átformálják az ágazat működésesének alapjait.

 Az új fejlemények között említhetjük a következőket:

  • felértékelődött az egészségfejlesztés szerepe;
  • elterjedté válnak a közösségi alapú ellátási formák;
  • megerősödött a kliensközpontúság;
  • elterjedtebbek a lakóhelyközeli ellátásformák;
  • megjelent az értékalapú szemléletű egészségügy;
  • a világhálón elérhető információtömeghez a lakosság szűretlen formában fér hozzá;
  • a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatások mellett egyre több alternatív termék és szolgáltatás érhető el;
  • a nemzetközi szakértelem és tudományos eredmények országok közötti áramlása felgyorsult.

Jelen Szolgáltatáskatalógus támpontjává válhat a hazánkban kialakított egészségfejlesztési hálózat mindennapi munkájának. Ezen hálózat tagjai olyan szervezetek, amelyek különböző működési szinteken, összehangolt tervek szerint végeznek egészségfejlesztési tevékenységeket.

Mi a Szolgáltatáskatalógus célja?

  • Egységes szempontok mentén olyan egészségfejlesztési szolgáltatáscsomagok és az azokat támogató tevékenységek bemutatása, amelyek a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján hatásosnak bizonyulnak.
  • A fentiek alapján a lakosság körében meghatározott legnagyobb egészségnyereség elérését célzó területeken egészségfejlesztési programok, beavatkozások tervezéséhez segítségnyújtás.
  • Támogatja a közösségeket és egyéneket abban, hogy nagyobb befolyásuk legyen az életük és az egészségükre ható környezet minőségének fejlesztésében.

Kiknek szól a Szolgáltatáskatalógus?

A Szolgáltatáskatalógus elsősorban az egészségfejlesztési irodák szakemberei számára készült.

A katalógus azonban minden, az egészségfejlesztésben érdekelt, illetve a szolgáltatások megvalósításába bevont, különböző ágazatokban működő állami, önkormányzati, egyházi, civil, gazdasági és nonprofit szervezetek képviselői számára módszertani támogatást nyújt az egészségfejlesztés minőségének javításához.  Így érinti a népegészségügyi hálózat minden tagját: egészségügyi/népegészségügyi háttérintézmények, kutatóhelyek, egyetemek, a megyei önkormányzatok és hivatalok, járási szinten a járási és települési önkormányzatok, oktatási és szociális intézmények, járási kormányhivatalok, sportszervezetek, gazdasági és nonprofit szervezetek, egyéni szinten pedig a lakóhelyközeli egészségszolgáltatók szereplőit is.

Milyen eredmények várhatóak a szolgáltatáscsomagok széles körű használata során?

Az egységes módszertani útmutató alkalmazása során szélesedik az országosan megvalósuló egyéni és közösségi komplex egészségfejlesztési beavatkozások köre, amelynek eredményei számos területen megmutatkoznak, mint például:

  • Erősödnek a komplex egészségfejlesztési szolgáltatáscsomagok megvalósításában részt vevő szereplők közötti együttműködések.
  • Nő az egészségfejlesztés hatékonysága.
  • Javul az egészségfejlesztési szolgáltatásokhoz való lakossági hozzáférés.
  • Nagyobb befolyása lesz a közösségeknek és az egyéneknek az életminőségük és az életüket befolyásoló tágabb környezet minőségének fejlesztésében.
  • Erősödik a lakosság egészségtudatossága, fejlődik az egészségkultúrája.
  • Csökken az egészségegyenlőtlenség.

Mire használható a Szolgáltatáskatalógus?

A szolgáltatáskatalógusban szereplő komplex egészségfejlesztési szolgáltatások a jövőben fontos kiindulópontját képzik például az egészségfejlesztési irodák, vagy kormányhivatalok éves programtervének. A munkatársak a működési területükön élő lakosság szükségleteinek és igényeinek figyelembevételével határozzák meg azt, hogy mely komplex szolgáltatáscsomagok megvalósításának szervezését tervezik egy adott évben.

A Szolgáltatáskatalógusban szereplő egyes, részletesen bemutatott szolgáltatások információt nyújtanak mind a szolgáltatás szervező, mind a szolgáltatást megvalósító közösségi szereplők számára. A katalógusban szereplő egészségfejlesztési tevékenységek pedig a szolgáltatások megvalósítását támogatják a különböző, magas színvonalú egészségfejlesztést lehetővé tévő ismertetésével, bemutatva különböző eszköztárakat és hasznos tippeket.

Hogyan juthatok hozzá a Szolgáltatáskatalógus tartalmához?

A Szolgáltatáskatalógus tartalmának teljes körű felhasználása regisztrációhoz kötött. Jogosultságot az információs rendszer használatához a Nemzeti Népegészségügyi Központ az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” projekt keretében kezeli.

Milyen feltételekkel használhatom a Szolgáltatáskatalógust?

A feldolgozott adatok vonatkozásában az adatgazda a Nemzeti Népegészségügyi Központ Az adatok regisztrált felhasználók számára, kizárólag saját részre, tudományos és szakmai célból használhatók fel. A jogosult felhasználás is csak forrásmegjelöléssel, az eredeti információ megváltoztatása, módosítása nélkül engedélyezett!

A hivatkozás rendje:

Irodalomjegyzékben: „Egészségfejlesztési Szolgáltatáskatalógus”, EFOP 1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 számú, Egészségügyi Ellátórendszer Szakmai Módszertani Fejlesztése projekt, Nemzeti Népegészségügyi Központ, 2019

Szövegben: Szolgáltatáskatalógus, 2019

Hogyan épül fel a szolgáltatáskatalógus?

A szolgáltatáskatalógus egyik fő alkotóeleme a meghatározott célcsoportra fókuszáló komplex egészségfejlesztési szolgáltatáscsomagok. E komplex csomagok meghatározott területekre fókuszáló egészségfejlesztési szolgáltatáscsomagokból állnak, amelyek számos szolgáltatást tartalmaznak. Az egészségfejlesztés megvalósítását pedig az támogató egészségfejlesztési tevékenységek segítik – lásd az alábbi ábrán:

szolgaltataskatalogus

Mi az az egészségfejlesztés?

Olyan beavatkozások folyamata, melyek az egészséges életmódhoz és az egészséges magatartáshoz nélkülözhetetlen ismeretek és készségek elsajátítását támogatják, illetve képessé teszik az egyéneket és a közösségeket az egészséghez szükséges fizikai és társas környezet kialakítására. A fókusza túlmutat az egyéni felelősségen, és az egészséget meghatározó társadalmi és fizikai környezet megváltoztatását célozza. (Forrás: WHO)

Mi az a komplex egészségfejlesztési szolgáltatáscsomag?

Meghatározott célcsoport szükségleteit, igényeit kielégítő, különböző színtereken, számos közösségi szereplő együttműködésével megvalósítható szolgáltatáscsomagok együttese.

Mi az az egészségfejlesztési szolgáltatáscsomag?

A legnagyobb egészségnyereség elérését ígérő területeken megvalósuló egészségfejlesztési szolgáltatások és az egészségfejlesztést támogató tevékenységek együttese.

Mi az az egészségfejlesztési szolgáltatás?

Meghatározott célcsoport szükségletein alapuló és igényeit figyelembe vevő, a célcsoport tudását, készségeit, motivációit fejlesztő beavatkozások, valamint az egészséges életmódot támogató környezet kialakításának előmozdítása.

Mik azok az egészségfejlesztési tevékenységek?

Az egészségfejlesztés megvalósítását támogató cselekvések, melyek magukban foglalják a szükséglet- és igényfelmérést, a tervezést, a szervezést, a koordinációt, a kommunikációt, a mozgósítást, a meggyőzést, a hálózatépítést és -működtetést, a monitorozást és az értékelést.  

Ezekről bővebben a „Tevékenységek” fül alatt olvashat honlapunkon.

Mi az a hasonló élethelyzetűek csoportja?

Életszakasz, egészségi állapot, társadalmi helyzet és színtér alapján képzett csoportok.

Mi az a színtér?

Olyan, fizikailag vagy funkcionálisan körülhatárolható területi egység, ahol meghatározott társadalmi csoportok tagjai könnyen elérhetők.

Melyik főbb népegészségügyi területekre találhatok programokat?

Szolgáltatáscsomagok a legnagyobb egészségnyereség elérését ígérő területeken:

  1. Egészséges táplálkozást támogató szolgáltatáscsomag
  2. Fizikai aktivitást támogató szolgáltatáscsomag
  3. Dohányfüstmentes életet támogató szolgáltatáscsomag
  4. Kábítószer-fogyasztás és túlzott alkoholfogyasztás megelőzését támogató szolgáltatáscsomag
  5. Mentálisan kiegyensúlyozott életmódot támogató szolgáltatáscsomag
  6. Szülői szerepre való felkészülést és szexuális egészséget támogató szolgáltatáscsomag
  7. Sérülésektől és erőszaktól mentes életet támogató szolgáltatáscsomag
  8. Egészséges környezet kialakítását támogató szolgáltatáscsomag

Melyik színterekre találhatok szolgáltatáscsomagokat?

Iskolai

Munkahelyi

Otthoni

Lakóhelyi környezeti

Mi a hasonló élethelyzetűeket célzó komplex egészségfejlesztési szolgáltatáscsomagok tartalma?

Az egészségfejlesztési szolgáltatáscsomagokat a legnagyobb egészségnyereség elérését ígérő 8 területre fókuszálva alakítottuk ki.  Az egészségfejlesztési szolgáltatáscsomagok tartalmaznak egyrészt egészségfejlesztési szolgáltatásokat, melyek meghatározott célcsoport szükségletein alapuló és igényeit figyelembe vevő, a célcsoport tudását, készségeit, motivációit fejlesztő beavatkozások, valamint az egészséges életmódot támogató környezet kialakításának előmozdítására irányulnak. Az egészségfejlesztési szolgáltatáscsomagok másrészt az egészségfejlesztést támogató cselekvéseket is tartalmaznak, úgymint a szükséglet- és igényfelmérést, a tervezést, a szervezést, a koordinációt, a kommunikációt, a mozgósítást, a meggyőzést, a hálózatépítést és -működtetést, a monitorozást és az értékelést.

Szolgáltatáskatalógus leaflet 2oldalas 20200225 2

Hogyan épül fel egy szolgáltatáscsomag?

A szolgáltatáscsomagokon belül megfogalmazott szolgáltatásokat, valamint az egészségfejlesztést támogató tevékenységeket az alábbiak szerint épülnek fel:

  • a szolgáltatás megnevezése,
  • a szolgáltatás színterei,
  • a szolgáltatás célcsoportja,
  • egészségfejlesztési terület,
  • a szolgáltatás részletes leírása:
    • a szolgáltatás vásárlásra vonatkozó ajánlások,
    • minimum tartalmi feltételek,
    • minimum alkomponensek,
  • a megvalósító személy, vagy szervezet,
  • a megvalósítás gyakorisága,
  • szakirodalom alapján elvárt hatások,
  • egyéb lehetséges pozitív kimenetek,
  • szükséges erőforrás,
  • szükséges kompetencia,
  • minőségbiztosítás,
  • felülvizsgálat gyakorisága,
  • evidencia szintje,
  • kapcsolódás nemzeti programokhoz, stratégiákhoz,
  • források, módszertani útmutatók.

Hogyan történt a Szolgáltatáskatalógus fejlesztésének menete?

A Szolgáltatáskatalógus fejlesztése során elemzésre és értékelésre került az egészségfejlesztési irodák jelenlegi feladatrendszere. Ezt követően az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által publikált Globális Betegségteher Vizsgálat alapján azonosításra kerültek a hazánkban legnagyobb egészségveszteséget okozó kockázati tényezők és betegségcsoportok – vagyis a lakossági szükségletek –, ezek elemzése alapján a potenciálisan legnagyobb egészségnyereség elérését ígérő területek kerültek megállapítása. A fejlesztés következő lépése az egészségfejlesztési irodák jövőbeli feladatainak meghatározása, majd pedig a komplex egészségfejlesztési szolgáltatáscsomagok kialakítását támogató módszer ismertetése volt. A szolgáltatáskatalógusban négy célcsoport (gyermekek, fiatalok, felnőttek, idősek) szerint, a hazai és nemzetközi szakirodalom áttekintésével és felhasználásával képeztünk komplex szolgáltatáscsomagokat. Ezt követően a szolgáltatások megvalósítását támogató egészségfejlesztési tevékenységeket ismertettük.

Melyek voltak a szakirodalom gyűjtés módszerei?

A Szolgáltatáskatalógus elméleti hátterének kialakításakor szakirodalom-kutatást végeztünk az egészségfejlesztéssel kapcsolatos elméleti koncepciókról, valamint stratégiákról, először a PubMed keresőjét alkalmazva. A nemzetközi szakirodalom gyűjtése során alkalmazott kulcsszavak az alábbiak voltak:

  • public health OR health promotion OR health education OR health development,
  • concept OR model OR strategy OR theory.

A szakirodalom-gyűjtés során a publikációkat a cím és az absztrakt alapján vizsgáltuk meg és kizártuk azokat, amik nem tartalmaztak az egészségfejlesztéssel kapcsolatos elméleti koncepciókat, modelleket, illetve kizárólag egy adott népegészségügyi akció, program bemutatását célozták. A szakirodalom-gyűjtés során 10 évnél nem régebbi publikációkat dolgoztunk fel, és ugyanezen keresőszavak alkalmazásával a Google Scholar keresőjében is gyűjtöttünk irodalmakat. Megvizsgáltunk továbbá számos nemzetközi szervezet (úgy, mint pl: WHO, OECD, USPTF) által közzétett szakmai koncepciókat is.

A hazai lakosság szükségleteinek azonosításakor a Globális Betegségteher Vizsgálat (Global Burden of Disease Study) Magyarországra vonatkozó 2016-os adatait vizsgáltuk meg és azonosítottuk a legnagyobb egészségveszteséget okozó betegségcsoportokat és kockázati tényezőket a kisgyermekek (0–6) fiatalok (7–19 évesek), a felnőttek (20–64 évesek) és az idősek (65 évesek és a felettiek) körében.

A komplex szolgáltatáscsomagok kialakításakor szakirodalom-kutatást végeztünk a bizonyítottan hatásos egészségfejlesztési programokkal kapcsolatban, először a PubMed keresőjét alkalmazva. A nemzetközi szakirodalom gyűjtése során alkalmazott kulcsszavak az alábbiak voltak:

  • health promotion OR health education OR health development OR behaviour change,
  • physical activity OR,
  • eating OR weight OR overweight OR nutrition,
  • smoking OR air pollution OR harm reduction,
  • STD OR sexually transmitted disease OR harmful sexual behaviour,
  • drug OR alcohol OR alcohol use disorders,
  • domestic violance OR unintentional unjuries.

A szakirodalom-gyűjtés során a publikációkat a cím és az absztrakt alapján vizsgáltuk meg és kizártuk azokat, amik nem tartalmazták az egészségfejlesztési programok ismertetését. A szakirodalom-gyűjtés során a 15 évnél nem régebbi publikációkat dolgoztunk fel, és ugyanezen keresőszavak alkalmazásával a Google Scholar keresőjében is gyűjtöttünk irodalmakat. Megvizsgáltunk továbbá számos nemzetközi szervezet (úgy, mint pl: NICE, CDC, WHO, USPTF) által közzétett szakmai irányelveket és ajánlásokat is.