Melléklet(ek):

Hálózati partnerség

Hálózatépítés és működtetés, partnerségek

A komplex egészségfejlesztési szolgáltatáscsomagok tervezése, megvalósítása és értékelése során az EFI-k különböző színtereken lévő intézményekkel és szervezetekkel működnek együtt a területi lakosság egészségi állapotának javítása érdekében.

Az EFI-k meghatározott feladata a helyi hálózati aktivitás kialakítása; az egészségfejlesztéssel érintett szervezetek, döntéshozók, civilek partnerhálózatba szervezése és a partnerhálózat működtetése.  Az EFI-k az adott térségben a következő szereplőkkel tarthatnak kapcsolatot:

• Az EFI ellátási területéhez (az adott járáshoz) tartozó településeken élő emberek;
• Az egészségügyi alapellátás szakemberei (háziorvos, házi gyermekorvos, háziorvosi asszisztens védőnő, alapellátási fogorvos, iskola-egészségügyi szakemberek, a praxisközösségek szakdolgozói, üzemorvosok, foglalkozás-egészségügyi szakemberek);
• A járásban kialakított praxisközösségek; egyéb egészségügyi szolgáltatók (Fekvő- és járóbeteg-szakellátás, gyógyszerészek, otthoni/házi szakápoló);
• Az egészség érdekében tevékenykedő társadalmi szervezetek (pl. betegcsoportok, önsegítő csoportok, egészségvédelemmel, egészségfejlesztéssel, közösségépítéssel is foglalkozó civil és egyházi szervezetek);
• A járásban található települések önkormányzatai és azok társulásai, kiemelten a járási egészségterv elkészítésének és megvalósításának területén;
• Helyi döntéshozók, akiknek döntései befolyásolják az emberek mindennapi környezetét, támogatva vagy gátolva az egészséget támogató környezet kialakítását;
• A járásban található Kábítószer Egyeztető Fórum;
• A Kormányhivatal népegészségügyi feladatot ellátó szervezeti egységei, kiemelten a szűrésre mozgósítás területén;
• A járásban található köznevelési intézményfenntartók, azok jellegére, típusára tekintet nélkül;
• A járásban található köznevelési és felsőoktatási intézmények;
• A járásban található szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti intézmények;
• A járásban található államháztartáson belüli sportlétesítmény-fenntartó szervezetek (pl. sportpálya, sportcsarnok stb.);
• A járásban található egészségmegőrzési, egészségfejlesztést, civil érdekképviseleti tevékenységet végző civil vagy egyéb szervezetek;
• A járásban található egyéb civil szervezetek, pl. sportegyesületek, fogyasztóvédelmi egyesületek, egyéb civil érdekképviseletek;
• Helyi termelőket, gazdákat, piacokat képviselő szervezetek;
• A járásban található kulturális intézmények (könyvtár, közművelődési intézmények);
• A járásban található falugondnokok.

Az EFI a fenti szervezetek tekintetében elsősorban koordináló és facilitáló funkciókat tölt be olyan szakmai tevékenységek megvalósításával, illetve koordinálásával, amelyek közvetlenül vagy közvetve képesek hozzájárulni az emberek egészségi állapotának javításához.

A helyi partnerhálózat kialakítása és működtetése érdekében a felsorolt szervezetek képviselőinek bevonásával legalább negyedéves rendszerességgel partnerhálózati találkozót szervez, ahol előzetes napirend alapján megbeszélésre kerülnek a részt vevő szervezetek közötti együttműködési lehetőségek, az előző találkozó óta eltelt időben megvalósuló tevékenységek, valamint a következő negyedév tervezett egészségfejlesztési tevékenységei.

A fentiek alapján az EFI-k feladata területi szinten a partnerségi együttműködések kialakítása minimum a fentebb szereplő szervezetek, intézmények részvételével, valamint a kialakított együttműködések talaján a szolgáltatáskatalógusban szereplő komplex egészségfejlesztési csomagok megvalósításának koordinálása. A partnerségi együttműködési fórum, mint tevékenység az EFI feladatok során olyan részcélnak tekinthető, amely alapfeltétele a fenntartható, komplex egészségfejlesztési tevékenység sikeres megvalósításának a térségben. Az EFI aktív helyi tevékenysége, a helyben tevékenykedő, az egészség iránt elkötelezett, vagy az egészségesebb életmódban érdekelt társadalmi szervezetek, vállalkozók, a lakosság bevonásával kialakított élő kapcsolatrendszer nem csak az EFI tevékenységek hosszú távú folytatásához biztosíthat kiegészítő forrásokat, hanem hozzájárulhat a közösségben az egészség kultúrájának megteremtéséhez. 

Partnerségek kiépítésének és működtetésének folyamatai

Célszerű a partnerségek kiépítését és működtetését olyan folyamatként értelmezni, ahol az integráció eltérő stádiumai különböztethető meg.  A hálózatosodásban a legalacsonyabb az integráció, a partnerek egymással információt osztanak meg, míg a legmagasabb integráltsági fokot a partnerségek során az együttműködés jelenti. Az együttműködés során közös erőforrások és hasonló szintű elköteleződés alapján a partnerek által közös kapacitásépítés valósul meg a közös célok és előnyök elérése érdekében.

1. ábra: Az integráció mértéke a partnerség kialakításakor

 (Forrás: EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001” azonosító számú projekt)

A partnerségi együttműködés kialakulását a nemzetközi szakirodalom három szakaszban megvalósuló lépésekre bontja:

Prioritások felállításának és a problémák meghatározásának szakasza:

• Problémák, célok, és partneri álláspontok egymással való megosztása.
• A problémák definíciójának közös meghatározása.
• Közös elköteleződés az együttműködés érdekében.
• Az együttműködés támogatásához szükséges erőforrások azonosítása.
• A kulcsfontosságú kulcsszereplők és meghatalmazottak, szerepek meghatározása.

Együttműködési megállapodás megkötésének szakasza:

• Az alapszabályok meghatározása és lefektetése.
• Közös egyetértés az együttműködés időkeretéről és mérföldköveiről.
• Megegyezés a problémák megoldásának módjáról.

A harmadik szakaszban a megállapodásban rögzített lépések végrehajtása zajlik.

• Külső támogatás építése az elfogadott megoldásokhoz.
• Megállapodások intézményesítése/végrehajtása.
• A megállapodás figyelemmel kísérése, a megfelelés biztosítása.
• Az együttműködések, az eredmények értékelése.

A szervezet képessége a partnerségben megvalósított együttműködésre

A partnerségek és a sikeres együttműködési kapcsolatok megvalósítása a szervezetektől is bizonyos szervezeti tulajdonságokat, képességeket feltételez, mint a nyitottság, a szervezeti tanulás, amelyek magukban foglalják az alábbiakat:

• Közös elképzelés kialakítása a kollektív partnerségért, valamint a partnerek által elfogadható, mérhető célok és stratégiák megfogalmazása. A résztvevő partnerek szerepének azonosítása, és a partnerségre vonatkozó folyamatos minőségfejlesztés.
• A szervezet időt fektet a partnerségek kialakításába. A szervezet fel tudja ismerni, hogy a partnerség folyamatos változásban van, és képes a partnerség szintjének újraértékelésére.
• Képes támogatni a többi partnert, hogy megkönnyítsék a közös célok és megállapodások teljesülését.
• A partnerek legyenek képesek a közös és átfedő egészségfejlesztési célok azonosítására és támogatására abban, hogy ezek helyi célokká váljanak.
• A partnereknek képesnek kell lenniük az egészségügyi és más szektorokban működő szakemberek közötti tapasztalatok felismerésére.
• Fontos a partnerek közötti hatékony kommunikáció és információcsere biztosítása, például partnerségi kommunikációs stratégiák segítségével, amelyek pozitív és következetes módon tájékoztatják a szélesebb közösséget és az érdekcsoportokat is.

Partnerségek, mint kapacitásfejlesztés

A partnerségek építésének egyik legfontosabb ismérve a kapacitásfejlesztés lehetőségében rejlik. A komplex egészségfejlesztési szolgáltatáscsomagok tervezése és végrehajtása során fontos az optimális feltételek megteremtése. Az egészségfejlesztés során kialakított partnerségi együttműködések javítják a közösség, mint rendszer lehetőségeit az egészségre gyakorolt hatások elérésére és fenntartására.

Ezáltal a partnerségi együttműködések építése egyfajta közösségi kapacitásépítésként is értelmezhető. A kapacitásfejlesztés, mint gyűjtőfogalom a fenntartható készségek fejlesztését, a szervezeti struktúrák és erőforrások, valamint az egészégfejlesztési célokért való együttes elköteleződést jelenti – interszektoriális szemlélettel. 

A partnerségek a helyi fejlesztésért

• A partnerségek kedvező helyzetben vannak ahhoz, hogy erős helyi érdekképviseletet hozzanak létre az egészség és jóllét érdekében, és szerepet vállaljanak olyan tevékenységekben, amelyek támogatják a helyi szabályzások és törvények betartását és végrehajtását az egészség érdekében (pl.: nemdohányzók védelmében hozott tiltó szabályozások; vagy csökkentett forgalmú utcák létrehozása, stb.).
• Az EFI területén egy egészségfejlesztési partnerségi fórum támogathatja olyan rendszert kidolgozását, amely elismeri azoknak a helyi vállalkozásoknak a munkáját, amelyek értéknek tekintik az egészséges munkavállalókat, vagy támogatják az egészséges ételek biztosítását pl. a munkahelyi étkeztetésben.
• A partnerség megerősíthetik a szervezetek és közösségek általános problémamegoldó képességét, hogy a tapasztalatokon keresztül tudjanak.
• A partnerség szélesebb körben folytathat egészségkommunikációt.
• A partnerség hatékonyan fenntarthatja a közösségi egészségfejlesztés lendületét, annak motorja lehet a közösségben.

Partnerség és forrásszerzés

A szélesebb körű partnerségek kialakításának további előnye lehet a hatékonyabb forrásbevonás is. Célszerű a lehetséges érdekcsoportok és támogatók számbavételekor a potenciálisan bevonható forrásokat is átgondolni, azaz forrástérképet felvázolni. A források tekintetében nem kizárólag pénzügyi elemeket célszerű figyelembe venni. hanem anyagot és szolgáltatásokat is.  Az adományozók szolgáltatásai irányulhatnak az egészségfejlesztési szolgáltatáscsomagok megvalósításához közvetlenül szükséges szolgáltatásra, pl.: adott eszközök elszállítása egyik településről a másikban, vagy helyi média társadalmi célú hirdetése; vagy irányulhat az EFI, mint szervezet kapacitásépítésére is, mint pl.: az EFI munkatársak kommunikációs képességeinek fejlesztése tréning során. A nagyobb cégek és vállalatok között manapság az a tendencia figyelhető meg, hogy társadalmi felelősségvállalás keretén belül inkább kapacitásfejlesztő tevékenységeket végeznek.

A vállalati társadalmi felelősségvállalás során az adományozó részben a közjóért cselekszik, részben pedig PR szempontból érdekelt az adományozásnak ebben a formájában. A vállalati társadalmi felelősségvállalás gyakorlatát vizsgálva ismert az is, hogy minél közelebb van a tevékenységhez egy vállalat vagy cég földrajzi vagy szellemi tekintetben, annál inkább valószínű, hogy támogatni fogja a kitűzött célokat.