A 16-18 év közötti életszakasz meghatározó jelentőséggel bír a társas kapcsolatok elmélyülése, a továbbtanulás vagy a munkavállalás szempontjaiból a fiatalok jövőbeli életkilátásainak vonatkozásában is, de testi-lelki egészségük fejlesztése tekintetében is, mivel ebben az életszakaszban számtalan veszélyeztető, egészségkárosító kockázati tényezőnek lehetnek kitéve (például káros szenvedélyek, mozgásszegény életmód, egészségtelen táplálkozási szokások kialakulása). A társas kapcsolatok elmélyülésének, a továbbtanulás vagy a munkavállalás időszaka, amikor a fiatalok testi és lelki egészsége számos tényező mentén veszélyeztetett. A statisztikai adatok alapján a középfokú intézményekben tanuló 16-18 évesek száma 240,2 ezer fő, munkavállalással 24 ezer fő érintett.

A fentiekkel való összefüggésben a munkacsoport egészségfejlesztő foglalkozásokat dolgozott ki a 16-18 évesek körében a munkahelyi környezetbe való beilleszkedés elősegítése érdekében a következő témakörök mentén:

  • 1. Mentális egészségfejlesztés;
  • 2. Munka és egészség;
  • 3. Pályaorientáció;
  • 4. Szenvedélybetegségek megelőzése;
  • 5. Családi életre nevelés;
  • 6. Sérülésmegelőzés.

A módszertani segédanyag célja, hogy az iskolai egészségfejlesztésben résztvevő pedagógusok, egészségügyi szakemberek (például iskolavédőnők) számára könnyen feldolgozható és alkalmazható foglalkozásterveket biztosítson annak érdekében, hogy a fiatalok a munkaerőpiacra eredményesen és a megfelelő egészségszemléletet tovább hordozva tudjanak bekapcsolódni.

A kidolgozott foglalkozástervek illeszkednek a népegészségügyi szempontból releváns témakörökhöz, mint például a rendszeres testmozgás, helyes táplálkozás, egészségvédő viselkedésformák. Ily módon a pályaorientáció és jövőtervezés perspektívájában az egészségmagatartást pozitívan befolyásoló témákat tárgyalunk. Az említett 6 témakör mentén összesen 32 foglalkozásterv készült.

A foglalkozások tervezését többlépcsős előkészítési folyamat előzte meg. Az előkészítő szakaszban fókuszcsoportos interjúkra (1) és egy középiskolai felmérésre (2) került sor: (1) a munkacsoport szakmai egyeztetést folytatott iskolapszichológusok és iskolai szociális segítők részvételével; (2) a munkacsoport kérdőíves felmérést készített az – a projekt alatt kialakított – Iskolai Egészségfejlesztési Hálózat középiskoláival. A szakértőkkel folytatott megbeszélés (1) azt a célt szolgálta, hogy meghatározzuk a releváns, a 16-18 évesek számára hasznos, a munka világával összekapcsolható egészségközpontú témaköröket koncentrálva azokra a területekre, amelyek a lemorzsolódással veszélyeztetett , korai iskolaelhagyó fiatalokat érintik, ily módon lett része a curriculum-fejlesztésnek a lelki egészséget támogató önismereti témakör, az életvezetési ismeretek, a jövőtervezés, illetve a különböző devianciákat tárgyaló foglalkozások. A felmérés (2) a 16-18 évesek munkahelyi környezetbe való beilleszkedésének témakörét járta körül az iskolai gyakorlatra összpontosítva. A felmérés alapjául szolgáló 15 kérdésből álló kérdőív célja volt feltérképezni, hogy milyen, a 16-18 évesek munkahelyi környezetbe való beilleszkedését támogató foglalkozások, programok zajlanak a középiskolákban, illetve, hogy a megkérdezett pedagógusok milyen témákat tartanak fontosnak annak érdekében, hogy a fiatalok minél jobban felkészülhessenek a munkaerőpiacon való helytállásra. Összegezve az eredményeket: a megkérdezett 56 intézmény háromnegyede tart ilyen jellegű foglalkozást. A legnépszerűbb témakör a pályaorientáció, amely témán belül a pedagógusok szerint a diákok legkiemelkedőbb készsége a tudatos pályaválasztás. Jellemzően a 10. évfolyamtól foglalkoznak a munkahelyi környezetbe beilleszkedés témakörével, tanévenként 3-5 órát szánva rá, jellemzően tematikus nap vagy hét keretében. A foglalkozásokat az osztályfőnök, szaktanár, iskolapszichológus, iskolavédőnő tarja. A felmérés részleteit az I. fejezetben mutatjuk be.

A legfrissebb adatok szerint minden negyedik tanulót veszélyeztet a lemorzsolódás . A lemorzsolódással veszélyeztetettek száma és aránya iskolatípusonként és a megyei adatok tekintetében is eltérő. Jelenleg is igaz az elmúlt évtizedekben tapasztalt tendencia, hogy a szakközépiskolákban a legmagasabb a lemorzsolódás aránya. A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók megyei bontású adatait tekintve Nógrád megyében tapasztalható jelenleg a legmagasabb lemorzsolódási arány (15,78%), ezt követi két észak-kelet magyarországi megye: Borsod-Abaúj-Zemplén (11,74%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (10,09%), majd Somogy megye 8,99%-os lemorzsolódási aránnyal.

Egyre nő a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező 18-24 éves fiatalok száma és az iskolába nem járó 14-18 évesek aránya (KSH). A lemorzsolódók között felülreprezentáltak a hátrányos helyzetű tanulók, akik 16-17 évesen hagyják el az iskolát. Velük külön fejezetben foglalkozunk (II. fejezet). A III. fejezetben a 16-18 évesek lelki egészségének fejlesztése áll a középpontban, tárgyalva az iskolai mentális egészségfejlesztést, a fiatalok pszichés állapotát, illetve ajánlás szintjén azt, hogy mely területeken tehet a pedagógus a tanulók lelki egészségéért.

A IV. fejezetben a 6 témakört mutatjuk be, a foglalkozások fejlesztési eredményeivel. A program kidolgozásakor törekedtünk arra, hogy a foglalkozássorozat interdiszciplináris megközelítésű legyen: pszichológiai, szociológiai, népegészségügyi, egészségfejlesztési, foglalkozás-egészségügyi megközelítésű témakörökkel, és minden modulban jelen legyen a testi és lelki egészség hangsúlya.

pojekt logo

Az oldal fejlesztés alatt áll!

Minden jog fenntartva 2020.