FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS TÉMAKÖRÖK ÉVFOLYAMONKÉNT

1. évfolyam Fejlesztési cél:

A tanuló ismerje fel a családon belüli kapcsolatok, szerepek (szülő-gyerek, testvér-kapcsolat) felépítésének, alakulásának és a munkamegosztásnak a fontosságát. Tudatában legyen a családi hagyományokkal, szokásokkal és a szeretet-nyelvek jelentőségével, mint a szeretetkifejezés eszközeivel, és gyakorolja ezek tudatos használatát a családban és az osztályközösségben. Cél a másokra való odafigyelés, mások véleményének meghallgatása, tiszteletben tartása.

1. foglalkozásterv: A családom és én – helyem a családban Témakörök: A család és működése: helyem a családban. Családon belüli kapcsolatok, szerepek (apa-anya, gyermek, testvér, nagyszülő, rokonok stb.). Munkamegosztás a családban – ki mivel segíti a családi közösséget? A tanuló lehetséges segítő feladatai.

2. foglalkozásterv: A családom és én – családi hagyományok, ünnepek, szokások, szeretetnyelv Témakörök: A családi hagyományok, szokások, mint az életvezetés kerete. A szeretet kifejezése, a családon belüli szeretetnyelvek felismerése és alkalmazása. Az ajándékozás öröme.

3. foglalkozásterv: Helyem az osztályban, iskolában Témakörök: Az iskolával összefüggő változások azonosítása. Tájékozódás az iskola épületében. Az óvoda-iskola közötti életmódbeli különbségek összegyűjtése. A tanuló érzelmi viszonya az iskolához.

4. foglalkozásterv: Helyem az osztályban, iskolában – Mire valók a szabályok? Témakörök: A gyerekek életét szervező, irányító szokások, szabályok, feladatok az iskolában. A szokás és a szabály közötti különbségek felismerése. A szabályok célja, értelme. Szabályok alkotása, véleményezése.

5. foglalkozásterv: Fiúnak/lánynak születtem – jellemzőim, tulajdonságaim Témakörök: Az emberi test külső képe, az 1. osztályosokra jellemző testarányok és méretek megfigyelése, mérése. Milyen voltam, milyen vagyok, hogyan fejlődöm? A tanulók felismerik, hogy vannak megváltoztatható és nem változtatható különbségek. Megállapítják a két nem közötti hasonlóságokat és különbözőségeket: mit jelent fiúnak, mit lánynak lenni. Mit szeretnek a fiúk, mit a lányok.

6. foglalkozásterv: Érzelmeim felismerése és kifejezése Témakörök: Alapérzelmek: öröm, bánat, meglepődés, félelem, undor, düh felismerése és kifejezése különböző eszközökkel (verbálisan, vizuálisan, gesztusokkal, mimikával).

2. évfolyam Fejlesztési cél:

Fejlődjön a tanuló önismerete, ezáltal váljon lehetővé a szűkebb-tágabb környezetben elfoglalt helyének alakítása, a helyes önértékelés megalapozása. Fejlődjön a tanuló személyes kapcsolatok világában való tájékozódási képessége, legyen egyre nyitottabb mások elfogadására. Ismerje fel a tanuló a családon belüli szeretetteljes kapcsolatok, és a családi feladatvállalásban való részvétel jelentőségét. Alakuljon a tanuló értékrendje olyan irányban, amely elősegíti a közösséggé formálódást. Gyakorolja a tanuló az érzelmek felismerését és kifejezését.

1. foglalkozásterv: A családom és én – helyem a családban Témakörök: A család és működése: helyem a családban. Családon belüli kapcsolatok. Családi szokások, hagyományok, ünnepek. Más népek ünnepi szokásai.

2. foglalkozásterv: Helyem az osztályban, iskolában Témakörök: A személyes kapcsolatok világában való tájékozódás. A kapcsolati háló. A gyerekek életét szervező, irányító szabályok, feladatok az iskolában. A szabályok szerepének megértése a közösségek életében. Szabályok alkotása, véleményezése.

3. foglalkozásterv: Az igaz barát Témakörök: A baráti kapcsolatok szerepének felismertetése. Az igazi barátság jellemzőinek megismerése. Érzések, gondolatok, személyes vélemény megfogalmazása. A barátság drága kincs, meg kell becsülni, vigyázni kell rá.

4.-5. foglalkozásterv: Ilyen vagyok – ilyennek látom magam Témakörök: A tanuló személyisége, az önazonosság, a másik embertől való különbözőség megközelítése életkori sajátosságuknak megfelelően. Személyes adatok, külső- és belső tulajdonságok, kedvelt tevékenységek, jellemzők. Helyes énkép, önismeret, önértékelés, önelfogadás alakítása.

3. évfolyam Fejlesztési cél:

Bővüljön a tanuló tájékozottsága a rokoni kapcsolatok rendszerében. Ismerje és tartsa tiszteletben a családi szokásokat. Ismerje meg a családi munkamegosztás jelentőségét. Erősödjön a feladattudata, az önbecsülése és a mások elfogadására, értékelésére való képessége. Ismerje fel saját erősségeit. Legyen tisztában a baráti kapcsolatok jellemzőivel. Tudatosodjék az őszinteség és az önfeltárás szerepe a baráti kapcsolatok kialakításában. Ismerjen és alkalmazzon érzelmeket kifejező szavakat. Legyen képes az érzelmi kommunikációra.

1. foglalkozásterv: Családi múlt – helyem a rokonságban Témakörök: A rokonság fogalmának ismerete. A rokoni kapcsolatok megkülönböztetése más társas kapcsolatoktól. Tájékozódás a saját rokonsági kapcsolatok rendszerében. Érdeklődő attitűd a családi történetek, a családi múlt, a családi hagyományok iránt. A család szokásainak ismerete, tiszteletben tartása.

2. foglalkozásterv: Feladataim otthon és az iskolában Témakörök: A saját napirend és órarend ismerete. A hétköznap és a hétvége eseményeinek, feladatainak ismerete egymásutániságban, napszakhoz kötötten. Az otthoni és az iskolai feladatok tudatosítása. A családi munkamegosztás ismerete. Az iskolai elvárások ismerete. Feladattudat.

3. foglalkozásterv: Amire büszke vagyok: erősségeim Témakörök: Reális kép a saját tulajdonságokról, az erősségek felismerése, eredményekhez, sikerekhez kapcsolása. Pozitív visszajelzések, elismerés fogadása és adása. Önbecsülés és mások értékelése.

4. foglalkozásterv: Leszel a barátom? Témakörök: A baráti kapcsolatok jellemzőinek ismétlő áttekintése. Ismerkedésre, valamint baráti kapcsolatok kezdeményezésére és fenntartására való képesség fejlesztése. A másik személy megszólítása és rövid párbeszéd kezdeményezése. Az őszinteség, az önfeltárás szerepe a baráti kapcsolatok alakításában.

5. foglalkozásterv: Tájékozódás az érzések világában Témakörök: Az alapérzelmek ismétlő áttekintése. Az érzelmek kifejezési módjainak tudatosítása. Érzelmeket kifejező szavak és nem verbális érzelemkifejező módok ismerete és alkalmazása. Az érzelmek szabályozásának fontossága. Érzelmi kommunikáció.

4. évfolyam Fejlesztési cél:

A tanuló árnyaltabb és differenciáltabb ismeretekkel rendelkezzen a másik nem tagjairól. Fogadja el a másik nem eltérő tulajdonságait. Legyen képes beazonosítani a csoportokat és közösségeket, ahová tartozik. Fejlődjön az érzelmi kommunikációs készsége, az empátiája, az együttműködési képessége. Értelmezze helyesen a bizalom fontosságát az emberi kapcsolatokban. Szerezzen ismereteket a konfliktus jellemzőiről, kezeléséről, szerepéről az emberi kapcsolatokban. Tudatosuljon benne, hogy az érzelmek kezelésének jelentősége van. Ismerje fel az önkontroll szerepét a társas kapcsolatokban.

1. foglalkozásterv: Hűha, itt vannak lányok/fiúk! Témakörök: A fiúkra és a lányokra jellemző tulajdonságok ismétlő áttekintése, árnyalása, differenciálása. A másik nem eltérő tulajdonságainak méltánylása, értékelése. Hasonlóságok felfedezése.

2. foglalkozásterv: Kapcsolódás csoportokhoz Témakörök: A személyes kapcsolatok ismétlő áttekintése. Tájékozódás a saját kapcsolati rendszerben. Kortárskapcsolatok kezelése. Kapcsolatok kezdeményezése. Szociális kompetenciák. Csoportok és közösségek beazonosítása.

3. foglalkozásterv: Bizalom és bizalmatlanság Témakörök: A bizalom fontossága. Bizalom és megbízhatóság, mint az emberi kapcsolatok fő erőforrása. A bizalom a kapcsolat elején, a megelőlegezett bizalom. Érzelmeken és tapasztalatokon alapuló bizalom. Az őszinteség szerepe. Az elveszett bizalom helyreállítása.

4. foglalkozásterv: Konfliktusok a barátságban Témakörök: A konfliktus, mint a kapcsolatok velejárója. A konfliktusok kezelésének lehetőségei. Megértés, erőszakmentes kommunikáció és együttműködés fejlesztése. 5. foglalkozásterv: Érzelmek szabályozása, önkontroll Témakörök: A saját és mások érzelmeinek az észlelése. Az érzelemszabályozás és az önkontroll szerepe a társas kapcsolatokban. Verbális kommunikáció az érzelmekről.

5. évfolyam Fejlesztési cél:

A tanuló ismerje fel a csoporthoz tartozás jelentőségét. Szerezzen ismereteket a normál csoportműködés alapjairól. Tudatosuljon benne a csoportszabályok fontossága, és a csoportcél, mint a csoportot összetartó kohéziós erő. Tudja az összefüggést a normaszegés és a következmények között. Ismerje meg a csoportszerep fogalmát. Legyen tisztában a saját szerepeivel.

1. foglalkozásterv: Közösségeim Témakörök: Milyen csoportjaim vannak? Mi jellemzi őket? Hogyan lehet a csoporthoz tartozást kifejezni?

2. foglalkozásterv: Írott és íratlan szabályok Témakörök: Mire jók a szabályok? Mi a szabálykövetés előnye és kockázata? Hogyan keletkeznek a szabályok? 6. évfolyam Fejlesztési cél: A tanuló értsen meg komplex helyzeteket. Fejlődjön az érzelmi intelligenciája, ezen belül is az érzelemszabályozás, az indulatkezelés. Ismerje fel a kommunikáció szerepét a konfliktuskezelésben. Értse az én-üzenet lényegét, legyen képes én-üzeneteket megfogalmazni. Tudatosodjon az önkontroll szerepe a konfliktusok békés megoldásában. Erősödjön benne az elfogadó, toleráns gondolkodás.

6. évfolyam Fejlesztési cél:

A tanuló értsen meg komplex helyzeteket. Fejlődjön az érzelmi intelligenciája, ezen belül is az érzelemszabályozás, az indulatkezelés. Ismerje fel a kommunikáció szerepét a konfliktuskezelésben. Értse az én-üzenet lényegét, legyen képes én-üzeneteket megfogalmazni. Tudatosodjon az önkontroll szerepe a konfliktusok békés megoldásában. Erősödjön benne az elfogadó, toleráns gondolkodás.

1. foglalkozásterv: Amikor elromlanak a dolgok Témakörök: Az interperszonális problémák és konfliktusforrások feltérképezése. Asszertív kommunikáció. Érzelmi intelligencia.

2. foglalkozásterv: Mit kezdjek a haragommal? Témakörök: Az agresszió fogalma és szerepe. A düh és harag, mint természetes érzések. A düh kifejezésének elfogadható módjai. A saját negatív érzésekkel való bánásmód tudatosítása.

3. foglalkozásterv: Konfliktuskezelés Témakörök: A kommunikáció szerepe a konfliktuskezelésben, én-üzenetek megfogalmazása. 4. foglalkozásterv: Másmilyennek lenni Témakörök: A kategória, a sztereotípia, és az előítélet fogalma. Érzékenyítés a különböző csoportok közötti hasonlóságokra és különbözőségekre, az általánosítás veszélyeire. Elfogadó, toleráns gondolkodás és segítő attitűd.

7. évfolyam Fejlesztési cél:

Fejlődjön a tanuló önismerete és társismerete. Önismeretét és társismeretét alapozza valós információkra. Ismerje és fogadja el a serdülőkori változásokat. Felelősen és elfogadóan viszonyuljon a másik nem tagjaihoz. Tudatosuljon az értékrendje a párkapcsolatokról. Legyen képes megkülönböztetni a valóság és az online tér csoportjait. Ismerje fel, hogy a csoporthoz tartozás milyen hatással lehet az egyénre.

1. foglalkozásterv: Felfedezések I. – saját magam – változások Témakörök: A serdülőkori változások és azok elfogadása, beillesztés az élettörténetbe.

2. foglalkozásterv: A másik észlelése és megismerése Témakörök: Társismeret, a másik megismerésének lehetőségei. Önfeltárás az iskolai közösségben szabályozott keretek között.

3. foglalkozásterv: Csoportok a valóságban és az online térben Témakörök: Az egyén és csoportjai, a valóság és az online tér csoportjainak a megkülönböztetése, a közösséghez tartozás jelentősége. 4. foglalkozásterv: Felfedezések a szerelemről és párkapcsolatokról Témakörök: A külső tulajdonságok hatása a párválasztásra, a kölcsönös tiszteleten alapuló párkapcsolatok jellemzői.

8. évfolyam Fejlesztési cél:

A tanuló ismerje fel a változás szükségszerűségét. Törekedjen az alkalmazkodásra a változó világban. Tudja, hogy a döntés tudatos választások eredménye. Fejlődjön a kreatív gondolkodása, a reális önképe. Legyen képes ennek ismeretében a jövőt tervezni. Fejlődjön az önreflexiós képessége. Ismerje fel a kapcsolatok végességét. Ismerje meg a vesztségekkel való megküzdés lehetőségeit.

1. foglalkozásterv: Közös jövő Témakörök: A jövőről való gondolkodás, a jövőtervezés alapjai, pályatervezés.

2. foglalkozásterv: Személyes jövő-tervek, célok, jövőkép Témakörök: A reális jövőkép kialakításának szempontjai.

3. foglalkozásterv: Elszakadás, leválás Témakörök: A kapcsolatok dinamikája, a személyes kapcsolatok kezelése, a veszteségekkel való megküzdés.

9. évfolyam Fejlesztési cél:

A tanuló tudja, hogy milyen kapcsolatrendszerek, szereprendszerek hálójában él. Figyelje meg, hogy családi és kortárs kapcsolatai hogyan befolyásolják választásait. Fejlessze a kommunikációját, önismeretét a folyamatos csoportmunkán keresztüli visszajelzések által.

1. foglalkozásterv: Társas szükségletek: Miért jó csoporthoz tartozni? Témakörök: Önismereti kérdések megfogalmazása és megválaszolása: Milyen közösségeim vannak? Mi a közösségek előnye, ereje? Mit jelent számomra a magány?

2. foglalkozásterv: A család értékrendszere és családi életciklusok. Hogyan befolyásolnak a kortársak? Hogyan befolyásol a család? Témakörök: Családmodellek: tekintélyelvű és demokratikus családok jellemzői, családi életciklusok, a család és/vagy kortársak hatása a serdülőkori értékválasztásokban.

10. évfolyam Fejlesztési cél:

Fejlődjön a tanuló együttműködési képessége. Képes legyen megkülönböztetni az asszertív, az erőszakos és az alárendelő kommunikációt és tudatosan, asszertíven kommunikálni. Képessé váljon a konfliktushelyzetek elemzésére, gyakorolja az értő figyelmet, fejlődjön vitakészsége.

1. foglalkozásterv: Együttműködés a csoportban Témakörök: Együttműködési készségek; az együttműködést segítő kommunikáció, empátia.

2. foglalkozásterv: Mit jelent az „asszertív” kommunikáció? Témakörök: Az asszertív kommunikáció alapját képező „egyéni jogok és kötelességek”, az asszertív kommunikáció eszközei, én-nyelv.

3. foglalkozásterv: Konfliktuskezelés, nemet mondás, vita, értő figyelem Témakörök: Hogyan kezeljük jól a konfliktusokat?

11. évfolyam Fejlesztési cél:

A tanuló képessé váljon árnyaltan fogalmazni az érzéseivel és mások érzéseivel kapcsolatban. Értse meg, hogy a gondolatok és az érzelmek milyen kölcsönhatásban állnak, egy helyzet értelmezése miként befolyásolja a helyzetben kialakuló érzéseket. Tudatosan kezelje a nemi sztereotípiák kérdését, lásson rá saját és mások előítéleteire. A párkapcsolatok kialakításáról tudjon tudatosan, több szempont figyelembevételével gondolkozni és kommunikálni.

1. foglalkozásterv: Érzelmeink, érzelmeink kifejezése, mások érzéseinek tisztelete Témakörök: Társadalmi együttélés.

2. foglalkozásterv: Nemi sztereotípiák, párkapcsolatok kialakítása Témakörök: Nemi sztereotípiák, viselkedési elvárások.

12. évfolyam Fejlesztési cél:

A tanuló képes legyen meghatározni helyét a társadalomban, tudatosítani, hogy milyen szerepet vállal(hat), hogyan nyilváníthat véleményt. Képes legyen érzékelni a társas befolyásolást, és céljának megfelelően hatni másokra. Nyitottá váljon a kisebbség és többség problémájára, érzékeny legyen a kisebbség helyzetével kapcsolatban. Szexualitással kapcsolatos beállítottságát tudatosan kezelje, tudjon ezzel kapcsolatban kommunikálni.

1. foglalkozásterv: Szexualitással kapcsolatos értékek, beállítódások tisztázása Témakörök: A szexualitás biológiai, pszichés, jogi, erkölcsi vonatkozásai.

2. foglalkozásterv: Társadalmi együttélés – többség és kisebbség Témakörök: Társadalmi együttélés.

3. foglalkozásterv: Én és a társadalom: szerepvállalás, véleménynyilvánítás, befolyásolás Témakörök: Kritikus gondolkodás, szociálpszichológia.

 

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HÁTTÉR

A szociális készségek formálása elsősorban a család feladata, de számos esetben ezt a fejlesztést nem, vagy csak hiányosan kapják meg a gyermekek otthon. Fontos, hogy az iskola olyan helyszín legyen, ahol a gyerekek nemcsak intellektuális szempontból kapnak segítséget a fejlődéshez, hanem a társas készségek fejlődéséhez is, amelyekkel képesek lesznek jól alkalmazkodni a folyamatosan változó társadalmi környezethez, valamint beilleszkedni kortársaik közé és a társadalomba.1.

A társas kapcsolatok modul innovatív eleme az egészségfejlesztési moduloknak. A modul fejlesztésének fő célja segítséget és eszközt nyújtani a pedagógusnak, hogy támogatni tudja a diákok szociális készségeinek fejlődését, és ezáltal az iskola valóban az a színtér legyen, amely megalapozza a gyermekek testi és lelki egészségének fejlődését és társas kapcsolatainak minőségét.

Család

A családi kapcsolatok minősége hatással van a serdülőkorú fiatalok fejlődésére, egészségére és életmódjára. Általában jobban tudnak alkalmazkodni az élet legfontosabb területein és elégedettebbek az életükkel azok a fiatalok, akik a szüleikkel könnyen tudnak kommunikálni és támogatónak élik meg a családi kapcsolataikat. Az észlelt családi támogatás magas szintje hozzájárul továbbá a gyermekek jobb mentális egészségéhez és tanulmányi teljesítményéhez, és ebben az esetben a rizikómagatartások is alacsonyabb gyakorisággal fordulnak elő. A magyar serdülők közel 90%-a meg tudja beszélni problémáit szüleivel (elsősorban az édesanyjukkal). A szülőkkel való kommunikáció minősége, az együtt töltött idő és az érzelmi közelség is romlik az életkor előrehaladtával. Az észlelt szülői támogatás mértékének csökkenése jellemző a kora- és középserdülőkor között.1 A családi kapcsolatok minősége nem csak a serdülő-, de a felnőttkorban is kiemelt jelentőségű. Pozitív összefüggést találtak a rosszindulatú daganatos betegek esetében az egészségvédő megküzdési stratégiák, az optimizmus és információkérés, valamint a családi támogatottság között, továbbá a szívelégtelenségben szenvedő pácienseknél szintén pozitív kapcsolatot mutattak ki (az elsősorban házastársi) társas támogatás és a gyógyszerszedési hajlandóság, valamint az étkezési előírások betartása között.2.

A modul már az első évfolyamtól kezdődően részletesen foglalkozik a családdal, a családon belüli kapcsolatokkal, munkamegosztással és szerepekkel, az érzelmek kifejezésének módjával, mivel ez az alapja és megalapozója a gyermekek testi és lelki egészségének és az egészséges felnőtté válásnak.

Kortárs kapcsolatok, társas befolyás

Hazánkban az észlelt kortárs támogatás a 2014-es nemzetközi adatok szerint a 48 résztvevő ország viszonylatában kiemelkedően magasnak mondható, és azóta ez nem változott jelentősen. A serdülők fizikai- és lelki egészségében kulcsfontosságú a barátoktól kapott társas támogatás mértéke. Serdülőkorban a társas viszonyok átrendeződnek, a fiatalok az idejük többségét kortársaikkal töltik és egyre kevesebb időt töltenek a szüleikkel. A barátok ebben az életkorban biztonságos környezetet jelentenek a serdülők számára társas kompetenciáik fejlesztéséhez, önmaguk megismeréséhez és identitásuk alakításához.

A kortársakkal fenntartott minőségi kapcsolatok hozzájárulnak:

  • a magasabb serdülőkori önértékeléshez,
  • a magabiztossághoz, a könnyebb iskolai alkalmazkodáshoz,
  • a szélesebb körű társas elfogadottsághoz,
  • a stresszorokkal szembeni védőhatás és
  • kevesebb depresszív tünet kialakulásához.

A téma fontosságát tekintve a foglalkozástervekben a második évfolyamtól kezdődően a kortárs kapcsolatok és az ehhez kapcsolódó témák végigkísérik a teljes modul anyagát (pl. barátság, csoporthoz, közösséghez tartozás, együttműködés csoporton belül, a kapcsolatrendszerek változása az életút során stb.). A pedagógus széles spektrumú, átfogó eszköztárat kap ahhoz, hogy támogatni tudja a kortárs kapcsolatok minőségi alakulását.

Párkapcsolat

A serdülők életében a társas kapcsolatok fontos szerepet játszanak, és az életkor előrehaladtával egyre kiemelkedőbb szerep van a szerelmi kapcsolatoknak, melyeknek pozitív és negatív hatással is lehetnek a serdülők életére. A szerelem növelheti a serdülők önbecsülését, társas támogatást nyújthat számukra, de növelheti a stressz-szintjüket, vagy depresszióhoz és szorongáshoz is vezethet.

A serdülők általában 14-15 éves korban kezdenek randevúzni, és nem sokkal később az első szexuális élményeket is megtapasztalják. Az elmúlt évtizedekben növekedett azoknak az aránya, akik egyre korábbi életkorban létesítenek szexuális kapcsolatot. A korai szexuális kapcsolat létesítése azonban negatív hatással lehet a mentális egészségre, illetve fokozott kockázatot jelent a szexuális úton terjedő betegségek és a nem kívánt serdülőkori terhesség gyakoribb előfordulása tekintetében. Magyarországon a serdülő anyák aránya az összes születéshez viszonyítva magasabb, mint 10%, és a 15-19 év közötti serdülő lányok terhességeiből 41%, a 10-14 év közötti lányoknál 60% abortusszal végződik. Mind a serdülőkori szülővé válás, mind a serdülőkori abortusz testi és lelki változásokat idéz elő, amelyek rövidtávú és hosszútávú negatív következményekhez vezethetnek.

A fiataloknak ebben a szakaszban, az identitásuk kialakulásával fokozódik a sérülékenységük. Az azonos vagy mindkét nemhez vonzódó serdülők körében alacsonyabb önértékelés, magasabb szintű stressz, érzelmi izoláció, és társas elutasítás figyelhető meg, továbbá gyakoribb a szerhasználat, valamint öngyilkossági gondolatok és öngyilkossági kísérletek száma, mint az ellenkező nemhez vonzódó serdülők körében.

A serdülők szexuális fejlődését nagyban befolyásolják a kortársak, mivel ők fontos szerepet töltenek be a serdülők szocializációjában a szexuális normák, attitűdök, és viselkedések tekintetében is.1.

Kiemelten fontos, hogy a fiatalok ebben a sérülékeny időszakban segítséget kapjanak a kortárs, párkapcsolati normák kialakításához. A foglalkozástervek segítségével a pedagógusok segíteni tudják a serdülőkorba lépő fiatalokat a párkapcsolatok alapját képező saját értékrend kialakításában, a párkapcsolat kialakításakor fontos kommunikációs jegyek és viselkedés megismerésében, és abban, hogy társas kapcsolataik alakulása pozitív, önbecsülést erősítő és támogató legyen.

Konfliktuskezelés

A modulban kielemelt szerepe van a konfliktusok kezelésének, mivel a kisebb konfliktusok a tanulók mindennapjainak részét képezik. Leggyakoribb a diákok között a verbális konfliktus, amely gyakran rejtve marad, felderítése nehéz, és a tanárok kevés rálátással bírnak az adott konfliktusra. A meg nem oldott konfliktusok az egyén lelki- és fizikai egészségére is ártalmasak, így a konfliktuskezelés elsajátítása az egészségfejlesztés fontos területe.

A konfliktuskezelés elsajátításának számos pozitív hatása van nem csak az egyén, de a társadalom szintjén is. Csökkenek a stresszorok, a diákok megtanulják saját és mások határait és azok tiszteletben tartását, mindemellett fejleszti az önismeretet, az önkontroll mélységét és segíti az önbizalom fejlődését. A családi és baráti kapcsolatok minőségét javítják és mentik meg a már fiatal korban elsajátított konfliktuskezelő technikák.

Erősödik a társadalmi szolidaritás, ha a tagjai által elfogadott értékekért kiállnak, ezzel erősítve a társadalom összetartozásának érzését. Ha az egyén kiáll a szociálisan rászorultak védelmében, akkor a társadalom is épülni fog.4.

A konfliktuskezelésnek az egészségfejlesztés szempontjából kiemelt szerepe, hogy ezáltal a diákok elsajátíthatják a „nemet mondás” képességét, megtanulhatnak kiállni saját érdekeiért. Ez az alapja a káros szenvedélyekhez való fordulás aránya csökkentésének és az egészségtudatoság növelésének. A foglalkozástervek összeállítása során a fő szempont, hogy lelkileg és fizikailag egészséges, egészségtudatos felnőttekké váljanak a diákok, akik tisztában vannak a konfliktuskezelés eszközeivel, értékként tekintenek magukra, környezetükre pedig tisztelettel és felelősségtudatosan.

Önkép, önértékelés

Az önértékelés szintje befolyásolja a környezeti ingerek értékelését és a nehézségekkel való megküzdést, a jó önértékelés képes mérsékelni a stressz hatásait és következményeit. Az identitás kialakulása egész életen át tartó folyamat, ennek elsődleges szakasza a serdülőkorban zajlik. Serdülők esetében a magas önértékelés olyan egészségvédő magatartásokkal jár együtt, mint a dohányzás elkerülése, a fokozott fizikai aktivitás, az egészséges táplálkozás, és az öngyilkosság előfordulásának hiánya. Ellenben az alacsony önértékelés együtt jár a mentális zavarok jelenlétével és a szubjektív jóllét hiányával. A szocializációs folyamatban serdülőkorban a cél a társadalmi szerepekhez, a közösségi normákhoz való igazodás, és a saját értékrend kialakulása és stabilizálódása.5.

A modulban több foglalkozásterv segíti a fiatalok önértékelésének, önbecsülésének fejlesztését, hiszen az önmagával harmóniában lévő diák magabiztosabban tudja elhelyezni magát a társadalomban és később a munka világában. Online és offline kapcsolatok Napjainkban az online világ már a legtöbb fiatal mindennapjaihoz hozzá tartozik. Minden tizedik fiatal érzi úgy, hogy online környezetben könnyebben oszt meg személyes jellegű információkat, mint szemtől szemben; minden negyedik, hogy van legalább egy olyan személy, akivel majdnem egész nap online kapcsolatban áll.

Online és offline kapcsolatok

Napjainkban az online világ már a legtöbb fiatal mindennapjaihoz hozzá tartozik. Minden tizedik fiatal érzi úgy, hogy online környezetben könnyebben oszt meg személyes jellegű információkat, mint szemtől szemben; minden negyedik, hogy van legalább egy olyan személy, akivel majdnem egész nap online kapcsolatban áll.1

Az online és offline kapcsolatok arányának eltolódása egyértelműen látszik. Nem valós lehetőség a mai világban kizárni az digitális világot az életünkből, de fontos az, hogy segítsünk a fiataloknak megtalálni a még egészséges egyensúlyt és felhívjuk a figyelmüket az esetleges veszélylehetőségekre, amit a virtuális világ jelenthet számukra. A modul több foglalkozástervében is foglalkozik nem csak közvetlenül, de áttételesen is (pl. lásd konfliktuskezelés) az online és személyes kapcsolatokkal és az ehhez tartozó témakörökkel.

Empátia, elfogadás, társadalmi esélyegyenlőség

A serdülőkorban és a fiatal felnőttkorban az empátia képességének terén is gyors fejlődés mehet végbe. Ebben az életszakaszban az egyenrangú kortárs kapcsolatok jelentkezése ösztönzést ad az empátia használatára, ezért a képesség gyorsabban bontakozik ki. Az empátiafejlődés útján szerzett ismeretek segítségével alkalmazkodni lehet a másikhoz, könnyebb érzelmi kapcsolatba lépni és elkerülni a konfliktusokat. Ezek a lehetőségek sokat jelenthetnek a személyiség egyensúlya szempontjából. Az empátiával az elfogadás és a szociális érzékenység is fejlődik, amely a társadalmi együttélés szempontjából is jelentős és nélkülözhetetlen a társadalmi esélyegyenlőség fontosságának megértéséhez.

A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése a népegészségügynek is egyik fő feladata. A magyar férfiak és nők korai halálozását jellemző globális mutatók mögött jelentős térségi egyenlőtlenségek húzódnak meg. A társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek az egészségi állapot kedvezőtlen irányú befolyásolása révén rontják az egyén munkaképességét, populációs szinten pedig a gazdasági teljesítményt is.9 A fiatalok empátiás készségének fejlesztése és érzékenyítése a társadalmi esélyegyenlőségre nem csak egyéni, de össztársadalmi, és globális emberi érdek is. A modul egyik legfontosabb eredménye, hogy a diákok önmagukkal és társas kapcsolataikban felelősség- és egészségtudatosan tudják építeni a jövőjüket.

 

[1.] Szabó Éva – Fügedi Petra Anna: Társas készségfejlesztő kiscsoportos Tréning 12–18 évesek számára. Iskolapszichológia Füzetek 37. sz., ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2015
[2.] Papp-Zipernovszky Orsolya, Kékesi Márk Zoltán, Jámbori Szilvia: A multidimenzionális észlelt társas támogatás kérdőív magyar nyelvű validálása. SZTE BTK Pszichológiai Intézet (megtekintve: 2020.03.19. http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/13802/9/mspss_validalo_tanulmany.pdf)
[3.] Györgyi Zoltán - Imre Anna: Konfliktusok diákok és tanárok között. Új pedagógiai szemle. 62. évf. 7-8. sz. (2012.)
[4.] Sasfy György Zoltán: Konfliktuskezelés, stresszkezelés. Dialóg Campus Kiadó. 2018.
[5.] Csibi Sándor, Csibi Mónika: Az önértékelés és a megküzdés szerepe a serdülők egészségvédő magatartásában. Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Szociológia és Szociális Munka Kar, Kolozsvár, Románia. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad, Románia. 2013. http://real.mtak.hu/57946/1/mental.14.2013.3.5.pdf (megtekintve: 2020.03.16.)
[6.] Buda Béla: Empátia – A beleélés lélektana. L'Harmattan Kiadó. 2012.

pojekt logo

Az oldal fejlesztés alatt áll!

Minden jog fenntartva 2020.