FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS TÉMAKÖRÖK ÉVFOLYAMONKÉNT
1. évfolyam Fejlesztési cél:
A diák legyen képes az osztályteremben található tárgyak, bútorok megnevezésére. Legyen képes a szűkebb, tágabb környezetében található különböző dolgok jellemző tulajdonságainak összegyűjtésére, különböző szempontok szerinti csoportosítására. A diák legyen képes az iskola épületében és a környéken található jelek, jelzések értelmezésére. Legyen járatos a mérés, becslés, vázlatos alaprajz készítésében. Tudjon tájékozódni vázlatrajz alapján, legyen képes alaprajz készítésére az osztályteremről, vázlatosan az iskoláról. A veszélyt jelentő, balesetveszélyes és egészségkockázatot jelentő körülmények felismertetése. A helyiségek tisztaságának, rendjének a megőrzésére, ápolására való törekvés kialakítása. Taneszközök, írószerek helyes használatának gyakorlása.
1-2. foglalkozásterv: Én és a világ: - Szűkebb iskolai környezetem I-II. Témakörök: Az iskola különböző helyiségeinek, élettereinek környezetegészségügyi szempontú feltérképezése, az egészség védelme és fejlesztése szempontjából.
2. évfolyam Fejlesztési cél:
A tudatos megfigyelés fejlesztése, a megfigyelések megfogalmazási képességének fejlesztése. A diák legyen képes a szűkebb, tágabb környezetében található különböző dolgok jellemző tulajdonságainak összegyűjtésére, különböző szempontok (pl. környezetegészségügyi, egészségfejlesztési) szerinti csoportosítására, élő és élettelen dolgok összehasonlítására, különbségek megfogalmazására. Legyen képes az egészséges, egészségre ártalmas, veszélyt jelentő, balesetveszélyes körülmények felismerésére. Legyen birtokában a környezetért felelősséget érző- és vállaló magatartás ismérveinek. Mindezekkel párhuzamosan a modul célja többek között az iskola közelében lévő KRESZ –táblákra való figyelemfelhívás és a biztonságos közlekedésre nevelés.
1-2. foglalkozásterv: A körülöttünk lévő világ: – Tágabb iskolai környezetem I-II. Témakörök: Síkidomok használatával az iskola környezetében lévő dolgok, tárgyak feltérképezése, különféle szempontok szerinti csoportosítása (élő/élettelen, természetes/ mesterséges, egészséget szolgáló / egészségre ártalmas, biztonságos/veszélyes stb.). Az iskola körüli KRESZ-táblák azonosítása. Jelentésük megismerése.
3. évfolyam Fejlesztési cél:
Az emberi szükségletek és igények gyakran különböznek a környezetünkben élő más élőlényekétől. Fontos, hogy a diák megértse, nem az ő elképzelései a legfontosabbak és lehet, vannak olyan igényei, amelyek szöges ellentétben állnak mások szükségleteivel. Fontos, hogy ilyenkor belássuk, nem csak mi vagyunk a fontosak, és képesek legyünk kompromisszumokat kötni, konszenzusra jutni. Cél, hogy a diák képes legyen életközösségek megfigyelésére, az élővilág szerveződési szintjeinek felismerésére, a megfigyelt élőhelyen az élőlények csoportosítására, a közöttük lévő sokrétű kapcsolatok felismerésére. Ismerje fel, hogy lelki egészségünk megőrzésében fontos szerepe van a házi kedvenceknek, de egészségkockázatokat is hordoznak magukban. Kapcsolódási
1. foglalkozásterv: Kinek mi kellene? Témakörök: életjelenség, igény-szükséglet, felelős állattartás, rendszeres takarítás, személyi és környezeti higiénia.
2. foglalkozásterv: Minden változik, rendszerháló Témakörök: életjelenség, igény-szükséglet, rendszer, szennyezés, egészségkockázat.
4. évfolyam Fejlesztési cél:
A diák megismeri és felismeri a levegő-, a víz- és a talajszennyezés forrásait, a szennyező anyagok típusait és konkrét példáit, egészségre gyakorolt hatásukat. Képessé válik a szoros kapcsolat felismerésére, saját környezetének jellemzői (pl. szennyezettség) és egészsége között. Ennek tudatában képessé válik ismereteihez és képességeihez mérten a lehetséges beavatkozási pontok és egészségfejlesztési akciók meghatározására, annak megvalósítására, az esetleges figyelemfelkeltésre.
1. foglalkozásterv: Az én lakóhelyem állapota – levegőtisztaság Témakörök: lakóhelyek környezetegészségügyi állapota, a levegő minőségének kvalitatív mérése, összefüggés az emberi tevékenység, a levegő állapota és az egészség között.
2. foglalkozásterv: Az én lakóhelyem állapota – víztisztaság, talajszennyezés, fajgazdagság Témakörök: a levegő-, a víz- és a talajszennyezés forrásai, a szennyező anyagok típusai és konkrét példái, a szennyezések felismerése. Kapcsolat a közvetlen környezet jellemzői (fizikai, kémiai, biológiai) és az egészség között.
5. évfolyam Fejlesztési cél:
A diák legyen képes saját maga és mások környezetének megóvása érdekében aktívan cselekedni, valamint a környezetegészségügyi, egészségfejlesztési észrevételeit, tapasztalatait érthetően és szakszerűen megfogalmazni, azokat felnőtteknek meggyőzően prezentálni. Legyen tisztában a környezetegészségügyi és egészségfejlesztési, közigazgatási, illetve civil szervezetek működési területeivel.
1. foglalkozásterv: Segítség a közelben Témakörök: környezetvédelmi- és környezetegészségügyi hatóságok, civil szervezetek, információkeresés és értelmezés, információfeldolgozás.
2. foglalkozásterv: Hahó, baj van! Témakörök: segítségkérés, segítségadás, egyéni- és közösségi felelősség, kötelezettség, egészségkárosító hatás.
6. évfolyam Fejlesztési cél:
A diák legyen tisztában környezete jellegzetes növényfajaival, azok azonosítási módjaival. Legyen ismerete az allergiáról, legyen tudása az allergiák fajtáiról, az allergiát kiváltó növényekről, azok virágzási idejéről. Ismerje fel az allergia által kiváltott tüneteket. Legyen képes az allergiát, mint népbetegséget megfelelően értelmezni, legyen képes a védekezés, ártalomcsökkentés eszközeivel megfelelően élni. Megelőző rendszabályok, környezetegészségügyi szempontok ismerete. Hogyan lehet allergiásként védekezni a pollen ellen?
1. foglalkozásterv: Allergia, mint népbetegség Témakörök: allergia, az allergia tünetei, kiváltó okok, egészséghatások, csalánkiütés, sokkos állapot, allergizáló anyagok (allergének) pl.: por, pollen (fű, mogyoró, parlagfű, csalán stb.) állatszőr, toll, penész, poratka.
2. foglalkozásterv: Allergiát okozó növények Témakörök: allergiát okozó növények: mogyoró, éger, nyír, kőris, fűz, platán, pázsitfűfélék, lórum (mezei sóska), útifű, libatop, üröm; pollennaptár, időjárásjelentés, pollenszennyezettség, pollenszórás, pollenmaszk, védekezés.
7. évfolyam Fejlesztési cél:
A diák képessé válik az életközösségek felépítésének és belső kapcsolatrendszerének megismerésére, a különböző degradációs stádiumok identifikálására, valamint az allergiát okozó invazív, tájidegen növények és azok elszaporodásának hátterében álló okok felismerésére. Erősödik az igénye az egészséges, rendezett környezet iránt. A diák felismeri az emberi beavatkozás hatásait a természeti rendszerekbe, megérti a beavatkozások következményeit, az egyensúlyi állapot megbomlását és ennek környezetegészségügyi, valamint az ember egészségére gyakorolt hatását.
1. foglalkozásterv: „Természetes” és „leromlott” környezet. Témakörök: természetes élőhely, zavart, mesterséges élőhely, invazív fajok.
2. foglalkozásterv: A változás okán létrejött egészségkárosító hatások Témakörök: emberi beavatkozás, megbomlott egyensúly, invazív fajok, parlagfű, egészségkárosodás.
8. évfolyam Fejlesztési cél:
A diák képes lesz egy információt több nézőpontból (pl. környezetegészségügyi, egészségfejlesztési) feldolgozni, a különböző nézőpontokat ütköztetni, az ellentéteket feloldani. Képessé válik a hosszú távú gondolkodásra, gondoskodásra. A diák differenciálni tudja a megújuló és meg nem újuló energiaforrásokat, megkülönböztetve azok előnyeit és hátrányait. Felismeri az energiatermelés forrásainak felhasználását és a felhasználás következtében esetlegesen bekövetkező egészségkárosodást, s mindezt képes rendszerben szemlélni. Képessé válik saját mikrokörnyezetében a helyes energetikai döntések meghozatalára, és felelős állampolgárként a saját és a jövő generációinak érdekeit és egészségfejlesztési szempontjait megfelelően képviselni.
1. foglalkozásterv: Energiahasznosítás, energiaforrások Témakörök: Az elektromos árammal kapcsolatos ismeretek, az energiaforrás eredete. A megújuló és meg nem újuló energiaforrások.
2. foglalkozásterv: Energiahasznosítás, Magyarország energiaellátása Témakörök: Az energiahordozók, azok előnyeinek, hátrányainak és használatuk következményeinek ismerete az egészség szempontjai alapján is, illetve az azokra épülő energiastratégia.
9. évfolyam Fejlesztési cél:
A diák tudja értelmezi az élelmiszer csomagolásokon feltüntetett jelzéseket, információkat. Képes legyen az élelmiszerekkel kapcsolatos vélekedéseket megfelelő kritikával kezelni, valamint környezettudatosan és egészségtudatosan élelmiszereket és egyéb termékeket választani.
1. foglalkozásterv: Vásárlás – csomagolás Témakörök: Csomagolási jelzések, energiatartalom, összetétel, E-szám, allergén anyagok.
2. foglalkozásterv: Vásárlás – jelzések Témakörök: Csomagolási szimbólumok, piktogramok értelmezése gazdasági és környezetegészségügyi szempontból, környezetileg fontos jelölések azonosítása (pl. Környezetbarát Termék)
10. évfolyam Fejlesztési cél:
A diák értse, hogy a globális problémák egy egységes rendszert képeznek, egymásba ágyazottan jelentkeznek. Legyen képes ok-okozati összefüggésekbe rendezni eddigi ismereteit, és ebbe a rendszerbe beépíteni új, környezetegészségügyi és egészségfejlesztési ismereteket. Lássa a globális problémák megoldásában saját lehetőségeiket, felelősségeiket az egészség vonatkozásában is.
1. foglalkozásterv: Ok-okozat-megoldás Témakörök: Globális problémák és azok rendszerszemléleti megközelítése. A globális problémák, mint az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai. Globális problémák hierarchiája és rendszere.
2. foglalkozásterv: Gondolati térkép Témakörök: Globális problémák és azok rendszerszemléleti megközelítése. Gondolati térképek alkotási folyamata egészségi és környezetegészségügyi szempontok alapján.
11. évfolyam Fejlesztési cél:
A diák értse, hogy a globális problémák egy egységes rendszert képeznek, egymásba ágyazottan jelentkeznek. Legyen képes ok-okozati összefüggésekbe rendezni eddigi ismereteit, és ebbe a rendszerbe beépíteni mások ismereteit. Lássa a globális problémák megoldásában saját lehetőségeit, felelősségét az egészséggel kapcsolatos problémakörök feldolgozása útján.
1. foglalkozásterv: Ok-okozat „Ássunk mélyebbre!” Témakörök: Globális, problémák, rendszer, ok-okozat, egészséggel kapcsolatos minőségmenedzsment, ok-okozatot feltáró algoritmus megismerése, okok identifikálása, Ishikawa diagram.
2. foglalkozásterv: Ok-okozat „Cselekvés a célért. Témakörök: Globális problémák, rendszer, ok-okozat, egészséggel kapcsolatos minőségmenedzsment, SMART célok megfogalmazása és kidolgozása egyéni és közöségi (osztály) szinten.
12. évfolyam Fejlesztési cél:
A diák képessé válik álláshirdetésekre való reális dokumentumok elkészítésére. Javul az információkeresési képessége. Pozitívan alakul az önkéntességhez fűződő viszonya. A diák képessé válik az egyes munkahelyekkel kapcsolatos veszélyek és egészségkockázatok feltérképezésére, az esetleges sérülések elkerülésére. Javul az információkeresési képessége.
1. foglalkozásterv: Önkéntesen a közösségért! Témakörök: önkéntes munka, közösségi szolgálat.
2. foglalkozásterv: Munkahelyi környezet Témakörök: egészséges munkahelyi környezet, személyes felelősség.
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HÁTTÉR
A környezetszennyezés és a környezet károsítása okozza világszerte a megbetegedések és az idő előtti halálesetek egynegyedét. A levegő- és vízszennyezés, valamint az ökoszisztémák egyre fokozódó rombolása több milliárd ember életterét fenyegeti és befolyásolja, valamint jelentősen károsítja a világgazdaságot.
A modul elsősorban a környezetepidemiológia főbb feladataira reflektál, melyek a levegő-, víz-, talajszennyezés és élettani hatásuk, táplálkozásbiztonság, kémiai biztonság, valamint a lakó- és iskolai/munkahelyi környezet speciális expozíciói.9.
Ezen felül a foglalkozástervek innovatív formában érintik az energiahasznosítás, a balesetmegelőzés, a munkahelyi expozíciók, az allergia és az allergiát kiváltó környezeti tényezők hatásának témakörét. A modul komplex, adekvát módszertanra alapozott, innovatív eszköztárat alkalmaz, valamint nemzetközileg is bevált és hazai megvalósításra adaptált programelemeket is tartalmaz. A foglalkozástervek kreatív eszközt nyújtanak a pedagógusok számára a tanulók szűkebb és tágabb környezetével kapcsolatos attitűdök formálásában, a közösségfejlesztésben és lelki egészségük fejlesztésében egyaránt.
A modul ismeretanyaga hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók tudatos állampolgárként képesek legyenek saját és mások környezetének fejlesztésére, a környezet állapotának megóvására, ezáltal saját egészségük fejlesztésére is.
Levegő, üvegházhatás, klímaváltozás
A levegőszennyezés évente 6-7 millió ember halálához járul hozzá globális szinten.15. A környezetszennyezés súlyos egészségártalmakat okoz Európában is: minden évben több százezer ember hal meg idő előtt a légszennyezés következtében. Az energiatermelés rohamos növekedése miatt a légkör szén-dioxid tartalma mérhetően megnőtt, a levegőben feldúsuló szén-dioxid növeli az üvegházhatás mértékét, ami globális felmelegedéshez vezet és ezzel párhuzamosan globális klímaváltozáshoz. A levegőszennyezettség világszerte 20 hónappal rövidíti meg a gyermekek várható élettartamát, 10 halálozásból 1 esetben közrejátszott 2017-ben, ezzel annyi halálesetet idézett elő, amennyit a dohányzás okoz. A levegőszennyezettség globálisan a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) okozta halálozások 41 %-áért, a 2-es típusú diabétesz okozta halálozások 20%-árt, a tüdőrák okozta halálozás 19%-áért, az iszkémiás szívbetegségben szenvedők halálozásának 16%-áért felelős. A modul segítségével a tanuló megismeri a levegő élettani fontosságát, a kültéri és beltéri levegőszennyezést okozó folyamatokat és hatását a szervezetre. A tanultak felkeltik az igényt a levegőszennyezés csökkentésére és a tanuló eszközt kap arra, hogy mit tehet ő ezért egyéni szinten, továbbá képes lesz megtalálni környezetében a megfelelő hatóságot, aki szükség esetén a környezetet veszélyeztető helyzetbe be tud avatkozni.
Víz: élettani hatás, szennyezés
A szennyezett ivóvíz évente mintegy 1,4 millió ember halálát okozza világviszonylatban. A természetes vizekbe történő szennyvízelvezetés is rendkívül súlyos problémát jelent, mivel a tisztítatlan szennyvízzel nagy mennyiségű veszélyes anyag kerül a folyókba, tengerekbe, hozzájárulva ezzel az ökoszisztéma egyensúlyának felbomlásához.
A modul elősegíti, hogy a tanuló tisztában legyen a víznek, mint értéknek, mint környezeti elemnek, az élet rendszerében való elsődleges szerepével, valamint képes legyen detektálni és nyomon követni a vízszennyezés folyamatát, megismerje és napi rutinjába szervesen ágyazza be a víztakarékossági lehetőségeket.
Talaj: élettani hatás, szennyezés
A talajnak szerepe van egyes betegségek terjesztésében (rovar- és féregpeték, patogén mikroorganizmusok), az ivóvíz mikro- és makroelem-összetételének kialakításában, ugyanakkor hatást gyakorol a levegő minőségére (por, gázok) és befolyásolja a klíma alakulását (növényzet, domborzat) is. Ha a talajszennyeződés mértéke meghaladja öntisztuló képességét, akkor a természetes alkotórészeken kívül mennyiségileg és/vagy minőségileg olyan anyagokat és élő szervezeteket tartalmaz, amelyek a talaj biológiai egyensúlyát károsítják, felhasználhatóságát tartósan korlátozzák, valamint direkt vagy indirekt egészségkárosodást okoznak.15.
A fent bemutatott levegő-, víz- és talajszennyezés jelentőségét és élettani hatását bemutató adatok tekintetében is igazolódik, hogy a témakörrel való foglalkozás nélkülözhetetlen és népegészségügyi jelentősége többszörösen igazolt. Az első évfolyamtól a 12. évfolyamig bezáróan a tanulók praktikus és jól hasznosítható tudásra és pozitív attitűdre tesznek szert a környezet védelmével kapcsolatban és a környezetegészségügyi kockázatok megelőzése, egészségük fejlesztése érdekében.
Balesetmegelőzés
A gyermekbalesetek az egyik legjelentősebb népegészségügyi problémát jelentik és vezető halálokként szerepelnek egész Európában és Magyarországon is. Véletlen balesetek következtében az utóbbi években Magyarországon évente 100-120 gyermek és fiatal vesztette életét. Továbbá 2018-ban a tanulóknak több mint harmada (34,7%-a) legalább egyszer megsérült olyan mértékben, hogy egészségügyi szakembernek kellett ellátnia. A balesetek gyakran hosszantartó egészségügyi ellátást, rehabilitációt tesznek szükségessé, maradandó egészségkárosodást, életminőség-romlást és munkaképesség-csökkenést okoznak.1.
A gyermekbalesetek mellett meg kell említeni a munkahelyi balesetek előfordulását is, amelyek előfordulása évről évre emelkedik. 2019-ben 24.055 munkavállalót ért valamilyen szintű munkahelyi baleset, amely közel 3.000-rel több a 2015 évi esetszámoknál és ennek közel 10%-a súlyos vagy halálos kimenetelű munkabaleset.3.
A foglalkozástervek már első évfolyamtól kezdve tudatosan építik fel a szűkebb- tágabb környezet megismerésével, az egészségre kockázatot jelentő veszélyforrások feltérképezésével a diákok felelős és tudatos észlelését a balesetek, sérülések elkerülésére. A modul segítségével a tanuló képes kognitívan feltérképezni az alternatív útvonalakat, megismeri a legfontosabb közlekedési jelzőtáblákat, képes biztonságosan és magabiztosan tájékozódni otthona és az iskola között. Az algoritmikus gondolkodás útján alkalmassá válik egyszerű közlekedési, baleseti, prevenciós szituációkban a helyes döntések meghozatalára. A középiskola végén pedig az alapvető munkahelyi expozíciók kivédésére készíti fel a diákokat, annak érdekében, hogy legyen egy alap felkészültségük a munka világába és egészségtudatos döntéseket tudjanak hozni a saját és környezetük védelme érdekében.
Allergia
Az allergiások száma évtizedek óta folyamatosan nő. Hazánkban közel 2,5 millió ember szenved allergiás megbetegedésben, ebből megközelítőleg egymillió embernél a legtöbb tünetet a parlagfű pollenje okozza. Az allergia megnehezíti a mindennapokat és emellett komoly társadalmi problémát is jelent. A pollenszezon megterheli az egészségügyi ellátórendszert, megnöveli a gyógyszerkiadásokat és a munkából való kiesett napok számát.4.
A foglalkozástervek révén a tanuló releváns, naprakész ismereteket szerezhet az allergénekkel kapcsolatban, megismeri az allergia, mint népbetegség környezetegészségügyi vonatkozásait, be tudja azonosítani a lakókörnyezetében lévő környezeti egészségártalmakat és következményeiket. Praktikus készségeket sajátíthat el a pollen időszakban hatásos védekezési lehetőségekről és módszerekről. A téma jelentősége és a probléma súlyossága is indokolja, hogy két évfolyam foglalkozástervei is segítik az allergia témakör alapos és sokrétű feldolgozását.
Táplálkozásbiztonság
Az élelmiszerek minőségét és biztonságát az élelmiszerláncban a termelőtől a fogyasztóig sok szereplő befolyásolja. A táplálkozáshoz kapcsolódó higiénés és élelmiszer-biztonsági szabályok ismerete kiemelten fontos a fertőző betegségek megelőzése szempontjából. Az élelmiszer-eredetű megbetegedésekért felelős tényezők ismerete és betartása segíti a fertőzések kockázatának minimálisra csökkentését. Az élelmiszer-biztonság szempontjából a legnagyobb kockázatot az étkezdék, éttermek és a háztartások jelentik. Magyarországon évente minden harmadik ember élelmiszer-eredetű megbetegedésekben betegszik meg, az esetek 70%-ában a megbetegedés a háztartásokban történik, az élelmiszerek nem megfelelő tárolása, feldolgozása során.5.
A fertőző megbetegedések megelőzésében a személyi higiéné kulcsfontosságú, így az egészségfejlesztési modulok tervezésénél kiemelt témakör és több modul is foglalkozik a helyes higiénés szabályok elsajátításának feladatával.
A kémiai biztonság fontossága, mérgezések megelőzése
A gyermek és fiatalkori mérgezések (5-19 éves) előfordulása 2018-ban 2.836 esetben fordult elő és ennek közel 20%-a véletlen mérgezés eredménye. A gyermekkori véletlen mérgezéseknél a gyógyszerek, valamint az ipari és háztartási szerek leggyakoribbak.6. Fontos, hogy a gyermekek mielőbb meg- és felismerjék a háztartásban előforduló, kémiailag veszélyes jelzéseket. Vegyi anyagok nélkül ma már nem elképzelhető az élet. Ezeknek az anyagoknak a túlnyomó része előnyösen hat az emberek életére és életminőségére, de néhány közülük károsíthatja az egészségünket, illetve a környezetet.
A legtöbb aggodalomra azok a vegyi anyagok adnak okot, amelyek
- rákkeltőek, sejtmutációt okoznak, illetve károsítják a reproduktív rendszert;
- nem bomlanak le a természetben, és felhalmozódnak az emberi és az állati szervezetekben;
- befolyásolják az emberek és az állatok hormonrendszerének működését.
Fontos, hogy a diákok megismerjék a környezetben előforduló veszélyes szennyező anyagokat, melyek felszaporodhatnak a természetben és jelenlétük kimutatható az emberi vérben, hajban, zsírszövetben és anyatejben is. A szervezetbe kerülő vegyi anyagokra vezethető vissza számos egészségprobléma, például: a daganatos megbetegedések, az asztma, a hímivarsejt-termelés zavarai, a születési rendellenességek és az immunrendszer nem megfelelő működése.7.
A modul révén a tanuló megismeri az emberre és a környezetre veszélyt jelentő szennyező anyagokat, képessé válik társadalmi összefogás elindítására, reális terv elkészítésére az egészség és a környezeti ártalmak felszámolásával kapcsolatban. Tudatosan cselekvő állampolgárként képessé válik saját és mások környezetének fejlesztésére, állapotának megóvására.
Hulladék
Az Európai Unió gazdaságában az egy főre jutó anyagfelhasználás 16 tonna évente, amelyből 6 tonna hulladék keletkezik és ennek a fele hulladéklerakókba kerül. A hulladéklerakókból szennyező anyagok juthatnak a talajba, a vizekbe és a levegőbe. Törekedni kell a hulladék keletkezés megelőzésére vagy az újrafelhasználás, újrafeldolgozás, hulladékhasznosítás mellett kell dönteni. A hatékony hulladékgazdálkodás nagyban elősegítheti a gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést és megelőzi az egészségproblémák kialakulását.8.
A modul révén a tanuló tisztába kerül a környezetkímélő vásárlási szokásokkal, az elkülönítetten történő hulladékgyűjtés alapszabályaival, illetve a hulladékkezelés témaköre fontossága miatt érintőlegesen megjelenik több foglalkozásterv tartalmi elemi között is.
