FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS TÉMAKÖRÖK ÉVFOLYAMONKÉNT
1. évfolyam Fejlesztési cél:
A tanuló legyen képes elmondani az interneten és a digitális eszközökön szerzett élményeit, tapasztalatait. Meg tudja fogalmazni és tudatosítani, hogy hogyan függ össze az egészséges életmód és a digitális eszközök használata az ő életében. Legyen tisztában vele, hogy tudatosan kell figyelni a képernyő előtt töltött idő mennyiségére és minőségére. Tudja, hogyan kell megfelelően használni a digitális eszközöket az egészség megőrzésének figyelembevételével (testhelyzet, a digitális eszközhasználat előtt-alatt-közbeni cselekvések, a szem higiéniája, a látás higiéniája, helyes napirend)
1. foglalkozásterv: A digitális világ és én I: Digitális eszközök megnevezése, felismerése Témakörök: Eszközök megnevezése, csoportosítása. Digitális eszközök megnevezése, felismerése. Leggyakrabban használt digitális eszköz bemutatása, jellemzése, a hozzá kapcsolódó szokások ismertetése. Örömök és kísértések megfogalmazása az eszközzel kapcsolatban.
2. foglalkozásterv: Digitális világ és én II: Digitális eszközök használata Témakörök: Digitális eszközök közötti különbségek felismerése. Ismert logók jelentésének magyarázata. Helyes napirend kialakítása. A helyes testtartás megtanulása a számítógép használata közben.
2. évfolyam Fejlesztési cél:
A tanuló tudja, mire kell figyelni a digitális eszközök használata során, annak érdekében, hogy egészségesen használjuk azokat. Az egészséges életmód alapvető elemeinek ismerete és alkalmazása. Ismerje fel, hogy a digitális eszközök használata során milyen egészséget veszélyeztető helyzetek vannak pl.: a túl sok ülés, fekvés, a sok képernyő-nézés, a lelkileg megterhelő tartalmak. Tudja, kihez és hogyan forduljon kommunikációs probléma esetén segítségért, a fizikai és a digitális valóságban is. Ismerje a digitális eszközökkel kapcsolatosan a helyes testtartás és helyes lelki egészségmegőrző, médiaértő viselkedés szabályait. Ha zavarja egy digitális tartalom, jelezze és képes legyen segítséget kérni.
1. foglalkozásterv: A digitális eszközök fajtái, csoportosításuk Témakörök: Eszközök megnevezése, csoportosítása. Digitális eszközök megnevezése, felismerése. A leggyakrabban használt digitális eszköz bemutatása, jellemzése, funkciója a hozzá kapcsolódó szokások ismertetése.
2. foglalkozásterv: Digitális eszközök használata, szolgáltatások, gyerekek hozzáférése Témakörök: Fizikai valóságban és a digitális világban való kommunikáció és tájékozódás eszközei, használatuk. Ezek közötti eltérések megfogalmazása.
3. foglalkozásterv: Digitális eszközök egészséges használata Témakörök: Digitális eszközök egészséget veszélyeztető hatásai. Az egészséges életmód alapvető elemeinek ismerete, alkalmazása. A digitális eszközök használata: a 2. osztályos gyermekek csak rövid ideig használják vagy egyáltalán ne használják.
3. évfolyam Fejlesztési cél:
A médiahasználat változásának áttekintése. Régen és ma (kivetített képek alapján). A tanuló alapfokon ismeri a médiakörnyezetét, tudja, milyen eszközökkel adnak üzeneteket az emberek, cégek: tévé, rádió, internet, ezen belül: reklámok, reklámfilmek, reklámképek, plakátok, újsághirdetések. Felnőtt segítséggel és tudatos rálátással tudja értelmezni a reklámok túlzó, hamis, párhuzamokra építő üzeneteit. A valóság és a túlzó reklámüzenetek között érti az eltéréseket, ismerje, mi a megfelelő számára.
1. foglalkozásterv: Internet a családban, biztonságos internethasználat Témakörök: Internethasználat otthon és az iskolában. Az internethasználat előnyei. Felnőtt, megbízható személy segítségnyújtása az internet használata során.
2. foglalkozásterv: A reklámok működésmódjának megfigyelése, elemzése (tartalom, forma, szín, hang) Témakörök: Reklámok mögöttes szándékainak felfedezése. A reklám, mint információforrás. Kísértések és a reklámok kapcsolata. A reklámok célja.
3. foglalkozásterv: A személyes adatok és az egészséges digitális eszközhasználat kapcsolata Témakörök: A személyes adatok, a saját személyes adatok, azok értéke, fontossága, a digitális térben való megjelenés. Komfortérzetet zavaró digitális tartalom.
4. évfolyam Fejlesztési cél:
A tanuló figyelje meg és tanulja meg a virtuális térben kialakult közösségek tagjainak viselkedését befolyásoló etikai szabályokat, képes legyen választani. Kezdje tudatosan kezelni önmaga és társai közösségi oldalakon történő önmegjelenítését, az ehhez kapcsolódó kockázatok elemzését.
1. foglalkozásterv: A mobiltelefon használata során felmerülő szabályok, viselkedési normák Témakörök: Mobiltelefon használata. Illemszabályok betartása mobiltelefon használata közben. Helyszínek, időpontok, ahol nem használhatjuk a mobiltelefont.
2. foglalkozásterv: A mobilhasználat és a személyes kommunikáció Témakörök: Kommunikáció fogalma. Kommunikációs formák jellemzői és hatásuk. Kommunikáció a valós és virtuális térben.
3. foglalkozásterv: A mobil eszközhasználat sajátosságai Témakörök: Kommunikációs helyzetek megismerése. Kommunikáció elemeinek megismerése működés közben: kimondva, leírva, fizikai és digitális térben. Üzenetek átadása ügyelve mások érzéseire. Kommunikáció hatásai.
5. évfolyam Fejlesztési cél:
A tanulók megérti, mi a különbség a valódi és a digitális én között, miért fontos, hogy a kettő kötött határt tudjanak húzni, megismerik a Digitális Immunrendszer fogalmát, beazonosítják saját DIP-indexüket, így tudatosabbá és óvatosabbá válnak saját adataik megosztásával. Megismerik a videójátékok hatásmechanizmusát, képessé válnak saját érzéseiket monitorozni és kontrollálni. Tudatosabb felhasználóvá válnak a közösségi oldalakon, és megismerik az adatvédelmi beállítások fontosságát, azok kezelését.
1. foglalkozásterv: Digitális én és Digitális Immunerősítő Program Témakörök: Az internettel kapcsolatos ismeretek összegyűjtése, a digitális lábnyom, a digitális identitás, valós én és digitális én(ek) közötti különbségek felismerése, a Digitális Immunerősítő Program Teszt megismerése.
2. foglalkozásterv: Közösségi oldalak Témakörök: A közösségi médiumok megismerése funkciójuk szerint, a közösségi média működésének és kapcsolati hálóra való hatásának megismerése.
3. foglalkozásterv: Online videojátékok helyes használata Témakörök: Online videojátékok, függőséget okozó hatások kivédése, házirend, digitális házirend, szabadidő hasznos eltöltése.
6. évfolyam Fejlesztési cél:
A tanulók megismerik a netikett fontosságát, felismerik az online bántalmazást (kirekesztés, zaklatás, szexting, grooming stb.), képesek ezeket kivédeni, szükség esetén hatékonyan kezelni, az online konfliktusokat békés körülmények között rendezni. Képessé válnak megkülönböztetni a híreket az álhírektől, és kiszűrni az áltudományos információkat. Átlátják, hogy a digitális világ hogyan alakítja át a munkaerőpiacot, elsajátítják a kódolás és az algoritmikus gondolkodás alapjait.
1. foglalkozásterv: Az online tér nem játszótér: mi a különbség a vicc, a sértés és a zaklatás között a neten? Témakörök: Az elektronikus zaklatás (cyberbullying) típusai. Internetes prevenció és önvédelem. Netikett.
2. foglalkozásterv: Az álhír Témakörök: Álhírek felismerése. Hírek és álhírek megkülönböztetése. Álhírek típusai.
3. foglalkozásterv: Programozás Témakörök: Kódolás, programozás, robotika, algoritmikus gondolkodás.
7. évfolyam Fejlesztési cél:
A tanulók megismerkednek az internetes véleményvezérek (influencer, blogger, vlogger) típusaival, társadalmi szerepükkel, kereskedelmi jellemzőjükkel, valamint kritikai értelmezésükkel. A tanulók elsajátítják a hatékony internetes információkeresés alapjait, szembesülnek saját gyengeségeikkel és erősségeikkel (SWOT), kihasználják a digitális világ pályaorientációs és pályaválasztási előnyeit. Megtanulják, hogy egészségük megőrzése érdekében hogyan használhatják ki az internet előnyeit, megismerik a témába vágó online forrásokat, és képesek lesznek az ilyen tartalmakat kritikusan kezelni. Egészségük megőrzése és fejlesztése érdekében tisztában vannak a fitt és más egészségmegőrző alkalmazások előnyeivel és hátrányaival, ezeket megfelelően kezelik.
1. foglalkozásterv: Az internetes véleményvezérek: az influencerek Témakörök: A tanulók megismerkednek az internetes véleményvezérek, vagyis influencerek (blogger, vlogger, youtuber) típusaival, motivációival, virtuális megjelenésükkel. Képessé válnak ezek tudatos és kritikus befogadására.
2. foglalkozásterv: Pályaorientáció, internetes keresés Témakörök: pályaválasztás, továbbtanulás, internetes keresés.
3. foglalkozásterv: Egészségtudatosság az interneten Témakörök: Egészségügyi online tartalmak, fitt és más egészségmegőrző applikációk.
8. évfolyam Fejlesztési cél:
A tanulók képessé válnak digitális platformokon tartalom előállításra (közösségi oldal, blog stb.). Átfogó képet kapnak a digitális világ veszélyeiről (álhírek, zaklatás, adatbiztonság), és megismerik azokat a módszereket, amelyekkel megvédhetik magukat ezekkel szemben, ezáltal erősödhet digitális immunrendszerük.
1. foglalkozásterv: Közösségi oldalak és blogok Témakörök: Blogszerkesztés, online csoportok
2. foglalkozásterv: A digitális sztráda „KRESZ-szabályai”; internetbiztonság Témakörök: Internetbiztonság, adatbiztonság, álhírek, internetes viselkedéskultúra (netikett).
9. évfolyam Fejlesztési cél:
A tanulók képessé válnak mobileszközeik tudatos használatára, érzéseik megfogalmazására és kontrollálására, az egészséges offline-online egyensúly kialakítására, javaslatok tételére a tudatos mobilhasználatra, illetve az ezzel kapcsolatos egészségvédő applikációk kezelésére és alkalmazására. Továbbá megismerik és képessé válnak azoknak a hasznos applikációknak az alkalmazására, amely megkönnyíti életüket az egészségvédelemben és a tanulásban.
1. foglalkozásterv: Tudatos okoseszköz használat Témakörök: Tudatos mobilhasználat
2. foglalkozásterv: Hasznos applikációk Témakörök: Tudatos mobilhasználat, hasznos applikációk.
10. évfolyam Fejlesztési cél:
A tanulók képessé válnak megkülönböztetni a valódi és a digitális ént, átlátják, hogy az Instagram bejegyzések mennyire manipulatívak, és ezek milyen hatással lehetnek az egyének mentális egészségére (önbizalom, énkép, testkép). Megismerik a digitális világ kihívásait, az online veszélyeket, illetve ezek kivédési lehetőségeit, tisztában lesznek a Digitális Immunerősítő Program keretében elérhető egészségfejlesztő tanácsokkal és a tudásukat, védettségüket mérő DIP index-szel.
1. foglalkozásterv: A közösségi média manipulált világa, testkép, reális önismeret Témakörök: Az Instagram hatásmechanizmusa és ezek kivédése.
2. foglalkozásterv: Digitális Immunerősítés Témakörök: Online veszélyek és kezelési lehetőségek, Digitális Immunerősítő Program, DIP-teszt.
11. évfolyam Fejlesztési cél:
A tanulók felismerik a sexting jelenségét, képesek online térben is felelősségteljes döntéshozatalra, megfelelően védik online is magukat, illetve empatikusabbá és segítőkészebbé válnak áldozattá vált ismerőseikkel. A tanulók megismerik a filmes nyelv, képi megjelenítés alapjait, képessé válnak önállóan kisfilmet, rövid mozgóképes tartalmat előállítani.
1. foglalkozásterv: Online kommunikáció, online bántalmazás Témakörök: Zaklatás
2. foglalkozásterv: Filmnyelvi ismeretek, alkotómunka egészség témában Témakörök: Filmes ismeretek, filmnyelvi eszközök
12. évfolyam Fejlesztési cél:
A tanulók megértik és alkalmazzák azokat az online tanulási módszereket és tanulásszervezési technikákat, amelyek a vállalkozói és kezdeményezőkészség kulcskompetencia fejlesztését és fejlődését támogatják a tanulástechnika mellett. A tanulók játékos formában rendszerezik ismereteiket a Digitális világ modullal kapcsolatban, megismerkednek a játékosítás (gamifikáció) hatásmechanizmusaival és ezek tudatos kihasználásával.
1. foglalkozásterv: Digitális tanulás Témakörök: Online tanulási módszerek fajtái, tanulásszervezési technikák.
2. foglalkozásterv: Digitális világ – összefoglalás Témakörök: Játékosítás (gamification), internetbiztonság.
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HÁTTÉR
A technológia folyamatos fejlődése miatt az elektronikus média nyújtotta lehetőségek egyre tágabbak, és használatuk már markánsan jelen van a serdülőkorúak életében, annak pozitív és negatív aspektusaival együtt. A képernyők előtt eltöltött idő mennyisége, formája és minősége is meghatározó a fiatalok egészsége szempontjából.1.
A modul fő célja, hogy elősegítse a digitális eszközök felelősségteljes használatát és a tanulók tudatos médiafogyasztóvá válását. A gyakorlatorientált foglalkozástervek segítik megismerni az digitális eszközhasználat egészségre gyakorolt hatásait és formálni a tanulók digitális világgal kapcsolatos attitűdjeit. Fontos szempont a modulban a digitális tartalmakkal kapcsolatos kritikai szemlélet kialakítása, a digitális tér biztonságos használatát segítő szabályok megismerése, valamint a különböző eszközök adta pozitív lehetőségek megismerése, a helyes használat elsajátítása.
Online kommunikáció, közösségi oldalak, videójátékok
A serdülőkorúak mindennapjainak egyre szervesebb része az online kommunikáció, de a személyes kapcsolattartás helyét nem veszi át. Magyarországon 20 fiatalból 19 használ közösségi oldalakat, átlagosan heti 16 órát. Az életkor növekedésével nő a közösségi oldalakon töltött heti óraszám, és ezeket jellemzően a lányok használják intenzívebben. A közösségi oldalak túlzott használata a fiatalok 9,5%-ra jellemző. (Ez az arány összhangban van korábbi nemzetközi kutatások eredményeivel, amelyek 5-11%-os prevalencia értékeket becsültek a túlzott használat kapcsán . ) Videójátékkal a tanulók saját bevallásuk szerint átlagosan heti 11 órát játszanak, és csak 5-ből egy tanuló nem játszik egyáltalán. A fiúk minden évfolyamon nagyobb arányban játszanak, a legintenzívebben a 7. és a 9. évfolyamokon. A probléma súlyosságát jelzi az is, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2019-ben a betegségek nemzetközi osztályozási rendszerében (BNO-11) hivatalosan diagnosztizálható betegséggé nyilvánította a játékhasználati zavart.1.
A fenti adatok is jól mutatják, hogy a fiatalok igen jelentős időt töltenek az online, digitális világban, ezért nagyon fontos, hogy ezen a területen is szem előtt tartsuk az egészségüket. A modul innovatív, új eszközöket biztosít a pedagógusok számára, hogy segíteni tudjanak a tanulóknak megtalálni az egyensúlyt az offline és online világ között. Mindemellett fontos szempont, hogy ebben a megnövekedett képernyő előtt töltött időben a fiatalok az információkat megtanulják kezelni, és meg tudják különböztetni egymástól a valós- és álhíreket.
Digitális világ és testi-lelki egészség kapcsolata
A digitális eszközök használatával eltöltött idő mennyisége hozzájárulhat a napjainkra egyébként is jellemző mozgásszegény életmód egyre korábbi életkorokban való megjelenéséhez. A mozgáshiány következményei közül a legfontosabbak az elhízás és annak szövődményei, valamint a gerincproblémák okozta mozgásszervi megbetegedések. A gyermekkori elhízás növeli a felnőttkori krónikus betegségek (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség) kialakulásának valószínűségét, károsan befolyásolja az ízületek és csontok állapotát, számos gerincproblémát és mozgásszervi betegséget okozva.
Az egészség megőrzése és védelme társadalmi felelősségünk, amelynek egyik alapfeltétele a fizikai aktivitás fokozása a lakosság körében. 2014-ben az EU tagállamaiban 15% volt az elhízott felnőtt korú lakosság aránya, míg a magyar felnőtt lakosság kapcsán 20% volt ez az arány. A hazai 11-17 éves korú fiatalok mindössze 18%-ára jellemző, hogy napi szinten eleget mozog és a testedzés/mozgás szempontjából teljesen inaktívak töltik a legtöbb időt a képernyő előtt.
Aggasztó mértékű a közösségi oldalak és a videójátékok túlzott mértékű használata, a játék- és internetfüggőség egyre korábbi életkorokban való kialakulása, valamint az ezzel összefüggő, mozgáshiány okozta testi és lelki egészségre gyakorolt káros hatások.1 A fenti adatok tekintetében is igazolódni látszik a témakörrel való foglalkozás népegészségügyi jelentősége, az 1. évfolyamtól a 12. évfolyamig bezáróan. A modul segítségével a tanulók praktikus és jól hasznosítható tudásra tesznek szert a digitális világ egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatban, annak érdekében, hogy a tudatos digitális eszközhasználat által is óvják/fejlesszék testi-lelki egészségüket.
Online bántalmazás, zaklatás
Magyarországon 2018-ban a diákok 71,6%-a nyilatkozott úgy, hogy egyszer sem bántották őket, és 72,9%-a mondta, hogy nem bántott másokat az iskolában. Míg nemzetközi viszonylatban a kortársbántalmazás előfordulásának csökkenése figyelhető meg, addig hazánkban a 2014. évi felméréshez képest több, mint 3%-kal nőtt, de még így is a nemzetközi átlagnál kevesebb az előfordulás gyakorisága.1.
Az online bántalmazás ritkábban fordul elő, mint az iskolai, de egyértelmű összefüggés mutatható ki az online bántalmazás és a mentális egészségkárosodás mutatói között, mint például a depresszió, önsértés, valamint öngyilkossági gondolatok és kísérlet. A havonta legalább 2-3-szor internetes bántalmazás áldozatává vált diákok aránya (3,8%) és a másokat hasonló gyakorisággal online bántalmazó tanulók aránya is (3,1%) alacsonynak mondható, ugyanakkor ezek az arányok – az iskolai bántalmazással ellentétben – nem csökkennek az életkorral.1.
A modulon belül az internet veszélyei és az online zaklatás több foglalkozásterv fő témája. A gyermekek és a kamaszok lelki egészsége az iskolás évek alatt formálódik, fejlődik, valamint a kortársak véleménye és hatása felerősödik. A pedagógusoknak a mai online világban nehéz dolguk van a bántalmazások észlelésben, ezért is fontos, hogy tisztában legyenek a digitális világ veszélyeivel és még szerteágazóbb figyelemmel tudják támogatni a gyermekek egészséges lelki fejlődését.
