FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS TÉMAKÖRÖK ÉVFOLYAMONKÉNT

1. évfolyam Fejlesztési cél:

A diák megismerje, hogy mi jellemzi a fogait, mi a fogazat szerepe és mit tehet azért, hogy fogait minél tovább egészségesen megőrizze, továbbá elsajátítsa a fogmosás helyes technikáját. Tudatosuljon benne, hogy ő maga is tehet a saját egészségéért. A fogorvosi vizsgálat során milyen beavatkozások történhetnek, milyen eszközöket használ a fogorvos. Megismerkedik az alapvető (illem)szabályokkal, amelyeket egy orvosi rendelőben/egészségügyi intézményekben követni kell. A rendszeres és minőségi táplálkozás egészséghez kapcsolódásának megértése. Melyik alapanyagot, nyersanyagot hogy hívnak, az étel miből készül és miért fontos, milyen élettani hatásai vannak. Képes legyen megismerni a napi étkezések gyakoriságának és összetételének alapjait.

1. foglalkozásterv: Fogak, már csak egy életük maradt! Témakörök: A fogak önvizsgálata. Fogak megnevezése, egészsége, a fogak szerepe az egészséggel kapcsolatban és a mindennapi életben. Fogalmak tisztázása: fogászat, szájhigiéné, fogváltás, száj és fogápolás. A fogmosás helyes technikája. Mi történik a fogászati rendelésen, milyen eszközöket használ a fogorvos. Hogyan viselkedjen, mint kliens, paciens.

2. foglalkozásterv: Mitől növünk, fejlődünk egészségesen? Témakörök: Az ételek, alapanyagok felismerése, megnevezni tudása. A helyes táplálkozás mellett, a mozgás és alvás fontossága. Fő alapanyagcsoportok ismerete, melyikhez mi tartozik (pl. gabonák, gabonatermékek: pékáruk, kásák). Hazai, helyi, szezonális/évszaknak megfelelő, üvegházi, befőtt, kompót, fagyasztott (mirelit) kifejezések ismerete. Az étel megbecsülése, kapcsolata az egészséghez. Melyik étel, miért fontos.

3. foglalkozásterv: Rend a lelke mindennek! Témakörök: Melyek a fő étkezések és milyen étel javasolt reggelire, kis étkezésekre, ebédre és vacsorára. Táplálkozáskultúra, étkezési szokások formálása. Az asztalterítés alapvető szabályai.

2. évfolyam Fejlesztési cél:

A diák tanuljon meg beszélni az ételekről, alap összetevőiről, tudja elmondani mit evett, eszik. Legyen tisztában azzal, hogy honnan kerül az asztalra az élelmiszer, az étel. Ne utasítsa el az ismeretlent, hanem kóstoljon, próbáljon felfedezni, megismerni új ételeket. Elemző, kritikai gondolkodás fejlesztése, kommunikációs készség alakítása. Legyen igénye a szép, higiénikus tálalásra, a minőségi ételre, a tiszta, rendezett étkezési körülményekre. Vásárlási kultúra fejlesztése (fogyasztói magatartás), illemtani szokások elsajátítása.

1. foglalkozásterv: Étel detektívek – Ételek, alapanyagok Témakörök: Alapfogalmak, alapanyag/nyersanyag, élelmiszer, készétel. Fő élelmiszer-alapanyag csoportok és azok jellemzői. Honnan kerül az asztalra az élelmiszer, az étel. Mi a különbség a hazai és import alapanyagok között.

2. foglalkozásterv: Mi, micsoda a tányéron? Miből készítik? Témakörök: Ételek alapanyagai és a megfelelő arányok. Napi ötszöri étkezés: főétkezések, kisétkezés. Készételek, ételfogások. Megfelelő kifejezések az étel minőségére. Az iskolai étkeztetés, menza. Vásárlási kultúra.

3. foglalkozásterv: Felkészülés, védekezés a kórokozók támadása ellen – Élelmiszerbiztonság Témakörök: Élelmiszerbiztonsági óvintézkedések a szállítás, az ételkészítés és a tárolás alkalmával. Hiteles információk a témára vonatkozóan (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal/NÉBIH). Az élelmiszer tudatos kezelése és jelentősége. Vásárlási kultúra, fogyasztói magatartás, illemtani szokások. Szép, higiénikus tálalás, a minőségi étel, a tiszta, rendezett étkezési körülmények.

3. évfolyam Fejlesztési cél:

A diák tudjon róla, hogy a gabonafélék az egészséget támogató étrend részét képezik. Legyen tisztában a gabonák élettani hatásával és fogyasztásának javasolt gyakoriságával. Ismerje meg a kenyér készítésének, összetételének típusait és tisztelje, értékelje az ételt. A diák értse meg, hogy a napi energiaszükséglet összefügg a fizikai aktivitással. Tudja, hogy az életmód jelentősen hat a későbbi egészségre és szorosan összefügg a testtömeggel/testsúllyal. Tanítói segítséggel ismerje fel, hogy mit tehet az elhízás és a túlzott soványság ellen. Ha szükséges tudjon változtatni az életmódján, az étkezési szokásain. Ismerje meg a folyadékellátottság jelentőségét az egészség megőrzésében, szerepét a test felépítésében és a szervek normál működésében. Tudja, melyek a nagy víztartalmú táplálékaink, amik szintén hozzájárulnak a folyadékszükséglet kielégítéséhez. Képes legyen a helyes folyadékválasztásra, ismerve, hogy a folyadék elnevezések milyen tartalmat jelentenek.

1. foglalkozásterv: Mindennapi kenyerünk – barát, vagy ellenség? Témakörök: A gabonafélék fogyasztásának aránya, gyakorisága, élettani jelentősége. A kenyér összetétele és fajtái, az elkészítés módjai. Az étel és előállítóinak megbecsülése.

2. foglalkozásterv: Miből lesznek a zsírpárnáid? Témakörök: Önmagunk/testalkatuk alapos megismerése segíti az egészséges életmód kialakítását, segíti az életmódra vonatkozó döntések meghozatalát. A napi energiaszükséglet összefügg a fizikai aktivitással. Az életmód jelentősen hat a későbbi egészségre és szorosan összefügg a testtömeggel/testsúllyal.

3. foglalkozásterv: A folyadékok titkai Témakörök: Folyadékellátottság jelentősége az egészség megőrzésében és az élettani folyamatokban. Nagy víztartalmú táplálékaink, helyes ismeret a folyadékválasztás szempontjairól.

4. évfolyam Fejlesztési cél:

A diák megismerje az energiát adó tápanyagokat és a test felépítésében/életműködésben való nélkülözhetetlen szerepüket. Ismerje fel az ok-okozati tényezőket, hogy a szükségleten felül elfogyasztott zsiradékok és szénhidrátok a túlsúly és az elhízás kockázatát növelik, míg a bőséges fehérjebevitel a vesét, májat terheli meg. Továbbá a kevés, nem elegendő táplálék, hiány- és egyéb betegségeket, túlzott soványságot, rossz tápláltsági állapotot eredményezhetnek. Megismerje a vitaminok és ásványi anyagok fogalmát, valamint a szervezetben betöltött jótékony hatásaikat. Tudjon a legfontosabb vitamin-forrásokról, az egészséges, kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás és a vitaminok, ásványi anyagok kapcsolatáról. Ne csak ismerje, hanem tartsa is be a napi ötszöri étkezést, legyen ismerete a fő- és kisétkezések összetételéről, rendszeres napi ritmusáról. Megismerje a táplálkozási szokásokat, hagyományokat és más nemzetek és vallások étkezési kultúráját.

1. foglalkozásterv: Legfontosabb tápanyagaink – Az építők és az energiát adó Témakörök: Az energiát adó tápanyagok és az életműködésekben betöltött szerepük – a fehérjék, szénhidrátok és a zsírok. Melyik alapanyag, étel milyen jellemző tápanyagokat tartalmaz. A szervezet működéséhez szükséges energia és a tápanyagok kapcsolata. Minőségi és mennyiségi összetevők, egyes tápanyagok túl- és alulfogyasztásának hatásai.

2. foglalkozásterv: Életműködést segítő vitaminok, ásványi anyagok – A szabályozók Témakörök: A vitaminok és ásványi anyagok fogalma, valamint a szervezetben betöltött jótékony hatásaik. Legfontosabb források, az egészséges és kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás és a vitaminok, ásványi anyagok kapcsolata. Az információk kritikus szemlélése és értékelése.

3. foglalkozásterv: Táplálkozási szokásainkról - Jóból is megárt a sok! Témakörök: Napi ötszöri étkezés. Fő- és kisétkezések összetétele, az ételadagok nagysága, rendszeres napi ritmus. A helyes táplálkozás jellemzői. Táplálkozási szokások és hagyományok (családi szokások, nemzetek, tájegységek étkezési kultúrája). Az egészség és az ételek, étkezési szokások kapcsolata. Minőségi és mennyiségi táplálkozás.

5. évfolyam Fejlesztési cél:

A diák tudja, hogy az étrend minősége jelentősen hozzájárul az aktuális egészségi állapothoz (pl. vashiány, fogszuvasodás, túlsúly), hatással van az idegrendszerre, amely befolyásolja a tanulás eredményességét, a koncentrációt és az iskolai teljesítményt is. Ismerje meg a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és a Magyar Tudományos Akadémia által 2017-ben az iskoláskorú gyermekek számára létrehozott új táplálkozási ajánlást, az OKOSTÁNYÉR-t. Legyen tisztában azzal, hogy az étlaptervezés komoly szakértelmet igényel, mert az étrend minősége meghatározza az egészségünket, befolyásolja ízlésünket és egészségmagatarásunkat. Legyen képes elemezni, értelmezni a mintaétlapot és saját tapasztalatai alapján tudjon egy-egy étrendi javaslatot tenni. Figyeljen oda és kontrollálja a napi folyadék, a só, cukor és zsiradék mennyiségét az étrendjében. Értse meg, hogy a reggeli étkezésnek milyen szerepe van az egészséges táplálkozásban és a helyes életvitelben. Tudja, hogy az ideális reggeli mit tartalmaz. Legyen tisztában a tej, tejkészítmények és tejtermékek fontosságával, a gyermeki szervezetben betöltött szerepükkel. Tudjon az élelmiszerpazarlás a környezetre és a gazdaságra gyakorolt hatásairól. Figyeljen arra, miképpen csökkentheti az élelmiszerhulladékot. Legyen tisztában a maradékok biztonságos felhasználásának módjaival. Legyen szolidáris azokkal, akinek nem biztos a mindennapi, elegendő élelem.

1. foglalkozásterv: Okostányér 6-17 éveseknek – új magyar táplálkozási ajánlás Témakörök: Az étrend hatása az egészségi állapotra és az iskolai teljesítményre. OKOSTÁNYÉR megismerése. A fő élelmiszeralapanyag csoportok, szervezetben betöltött szerepük, mennyiségi/étel adagokra ajánlás. Napi folyadékbevitel, só, cukor és zsiradék mennyiségére ajánlás. Napi fizikai aktivitás fontossága.

2. foglalkozásterv: Reggelizz, mint egy király! Témakörök: A reggeli étkezés szerepe és összetétele az egészséges táplálkozásban. A tej- és tejtermékek különböző fajtái (fehérje-, cukor-, zsír-, vitamin- és ásványianyag tartalma, előállításuk, eltarthatóságuk) és a gyermeki szervezetben betöltött szerepük.

3. foglalkozásterv: Maradék nélkül – Az utolsókból lehetnek az elsők! Témakörök: Élelmiszerhulladékok keletkezésének okai. Az élelmiszerpazarlás környezetre és gazdaságra gyakorolt hatásai. Miképpen csökkenthetjük az élelmiszerhulladékot? A maradékok biztonságos felhasználásának módjai.

6. évfolyam Fejlesztési cél:

A diák átfogó képet kapjon arról, hogy a táplálkozáskor a minőségi mutatók mellet a mennyiségnek is jelentős szerepe van az energiabevitel és az egészség fenntartása, gyermekkorban a megfelelő fejlődés elérése és a betegségek megelőzése szempontjából. Tudja differenciálni, hogy a táplálékokban jellemzően, melyik fő tápanyagok vannak jelen: fehérjék, szénhidrátok, zsiradékok, vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek és víz. Megérti a helytelen táplálkozás, az elhízás és a túlzott soványság közötti összefüggéseket. Tudjon arról, hogy nincs jó vagy rossz élelmiszer vagy étel, csak helytelen étrend és mozgásszegény életmód. Részt vegyen a családi munkamegosztásban, az élményt adó közös munkában. Törekedjen a tervszerű munkavégzés és a vállalt feladatok iránti felelősségérzet kialakítására. Legyen ismerete az alapvető ételkészítési eljárásokról, az elkészítési módokról és törekedjen a konyhai higiéniai előírások betartására. Ismerje a konyhai eszközök, felszerelések rendeltetésszerű használatát és tartsa be a balesetvédelmi szabályokat. Környezetvédelmi szemlélete és magatartása (takarékoskodás az energiával) fejlődjön. Ismerje fel a különböző ételkészítési tevékenységek veszélyes és kritikus pontjait és azok megelőzését. Igyekezzen kreatívan szemlélni a nyersanyagokat és nyitottnak lenni az újabb ételek, ízek felfedezésére.

1. foglalkozásterv: Tápanyagok aránya, mennyisége, adag. Mennyi is az annyi? Témakörök: Testkép és önértékelés: reális énkép, saját testre vonatkozó ismeretek, genetikai/öröklött adottságok. Egészséges táplálkozás: a minőségi és mennyiségi mutatók jelentősége és szerepe az egészség fenntartása, a megfelelő fejlődés és a betegségek megelőzése szempontjából. A táplálékonként jellemzően jelen lévő fő tápanyagok: fehérjék, szénhidrátok, zsiradékok, vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek és víz. A helytelen táplálkozás, az elhízás és a túlzott soványság közötti összefüggések. Az egészséges, kiegyensúlyozott étrend legfontosabb szabályai. A tápanyagok, alapanyagok napi elosztása és a gyermektáplálkozás helyes aránya.

2. foglalkozásterv: Az ételkészítés és tárolás alapjai – Kukták vagy virtuózok a konyhában? Témakörök: Alapvető ételkészítési eljárások, elkészítési módok. A konyhai higiéniai előírások. Konyhai eszközök, felszerelések rendeltetésszerű használata és alapvető balesetvédelmi szabályok. Környezetvédelmi szemlélet és magatartás. Az ételkészítési tevékenységek veszélyes és kritikus pontjai és azok megelőzési lehetőségei.

7. évfolyam Fejlesztési cél:

A diák ismerete bővüljön az energia fogalmáról és az energia-egyensúlyról. Tudja a tápláltsági állapotra vonatkozó Test-Tömeg Index / TTI = Body Mass Index/ BMI számítást elvégezni, a tápláltsági állapotra vonatkozó referenciákat értelmezni és összevetni a saját, megmért értékekkel. Képes legyen a kapott eredmények alapján megfelelő teendők felismerésére, a mindennapi életben való alkalmazására. Értse meg az életmód és az egészség, az egészséges táplálkozás közötti összefüggés kapcsolatát. Legyen tisztában azzal, hogy a túlsúly, az elhízás, a krónikus nem fertőző betegségek kialakulását segítik. Érdeklődjön az anyag, az egészségvédelemmel kapcsolatos információk iránt, megfelelő szintű jártassága alakuljon ki az információk feldolgozásában, értelmezésében. Az egészséges táplálkozás jellegzetességeire alapozott tudatos fogyasztói szokásainak megalapozása, fejlesztése. A reklámok által alkalmazott termékértékesítő módszerek megismertetése, az információk kritikus szemléltetése és értékelése, vitakészség fejlesztése.

1. foglalkozásterv: Energiaháztartás – energia-egyensúly és tápláltsági állapot Témakörök: Energia fogalma és az energia-egyensúly. A tápláltsági állapotra vonatkozó Test-Tömeg Index számítás, percentilis táblázat adatainak értelemzése, a következtetések levonása és a szükséges teendők meghatározása.

2. foglalkozásterv: Táplálkozási szokások hatása az egészségi állapotunkra. Tények, tévhitek Témakörök: Életmód és az egészség, az egészséges táplálkozás közötti összefüggés. A túlzott soványság, a túlsúly és az elhízás következményei, a táplálkozással összefüggő krónikus nem fertőző betegségek. Ismeretszerzési, ismeretfeldolgozási módszerek.

8. évfolyam Fejlesztési cél:

A diák alapvető ismerettel rendelkezzen a leggyakoribb orvosi diagnózishoz kapcsolódó diétákról és az alapvető segítségnyújtásról. Legyen képes differenciálni az allergiát és az intoleranciát és szolidáris figyelmességgel legyen a diétát követők iránt. Megalapozott ismeretekkel rendelkezzen a szélsőséges étrendekről és a divatdiétákról. Tartsa szem előtt azt is, hogy a kóros soványság, a minőségi és mennyiségi alultápláltság következményei lehetnek a fertőzésekkel szembeni védtelenség, lassabb gyógyulás betegségből, sérülésekből, kisebb terhelhetőség, fáradékonyság. Ismereteit bővítse az egészségvédelemmel, megelőzéssel kapcsolatban, különös tekintettel az alkohol, koffein és az étrend-kiegészítők témakörében. Megfelelő szintű jártasságot szerezzen az információk feldolgozásában, értelmezésében. A személyes felelősség tudata és a nemet mondás készsége fejlődjön.

1. foglalkozásterv: Orvosi diagnózison alapuló diéták és különleges, sajátos étrendek Témakörök: A leggyakoribb orvosi diagnózishoz kapcsolódó diéták. Allergia és az intolerancia differenciálása. A legfontosabb ismeretek az alapvető segítségnyújtáshoz. Szélsőséges étrendek, divatdiéták. A kóros soványság, a minőségi és mennyiségi alultápláltság következményei és veszélyei.

2. foglalkozásterv: Alkohol, koffein, étrend-kiegészítők – jó tudni, mire figyeljünk Témakörök: Az egészségvédelemmel, megelőzéssel kapcsolatos információk bővítése, különös tekintettel az alkohol, koffein és az étrend-kiegészítők témakörében. A kipróbálás és a függőség összefüggései. A személyes felelősség és a helyes döntéshozás a függőségek megelőzésében. Nemet mondás készségének fejlesztése.

9. évfolyam Fejlesztési cél:

A diák ismerje az alapanyagok, ételek nevét, jellemző összetevőket. Tudjon arról, hogy milyen minőségi elvárások vannak az élelmiszerek esetében. Ismerje fel, hogy az étkezés nem csak tápanyag- és energiabevitel, hanem szociális, közösségi és érzelmi konnotációi is vannak. Tudását az ételek összetevőiről a gyakorlatban is rutinosan alkalmazza és különbséget tud tenni evés, táplálkozás és étkezés között. Ki tudja számolni a napi energiaszükségletét és megérti, hogy az e felett elfogyasztott kalória többlet – amit nem mozog le – elhízáshoz vezet.

1. foglalkozásterv: Alapanyagok, ételek, áruismeret – Tudod, hogy mit eszel, mit veszel? Témakörök: Alapanyagok, ételek neve, jellemző összetevőik, minőségi elvárások. Az étkezés szociális, közösségi és érzelmi aspektusai.

2. foglalkozásterv: Evés, táplálkozás, étkezés Témakörök: Tápanyagok és ételek, élelmiszerek kapcsolata, energiaszükséglet, ételadagok.

10. évfolyam Fejlesztési cél:

A diák tudja, mit és hogyan tehet a táplálkozás és életmód segítségével az egészsége megőrzéséért és a betegségek megelőzéséért. Legyen tisztában azzal, hogy tápláltsága hatással van a jelen és későbbi egészségére, jóllétére. Megismeri a testalkatot, a külső megjelenést befolyásoló tényezőket és az életmód hatását. Eligazodjon és értelmezni tudja a tudományos igényű szakmai anyagokat, táblázatokat, grafikonok adatait. Érzékenysége és felelősségtudata kialakuljon saját magáért, másokért, a környezetéért. Az élelmiszerekre vonatkozó információkat helyesen alkalmazza.

1. foglalkozásterv: Testösszetétel, testalkat Témakörök: A túlsúly, elhízás és a túlzott soványság következményei. A testalkatot, a külső megjelenést befolyásoló tényezők. Tudományos igényű szakmai anyagok táblázatok, grafikonok adatainak értelmezése. Az élelmiszerekre vonatkozó információk helyes alkalmazása.

2. foglalkozásterv: Élelmiszer-információ, összetétel, biztonság, allergének, termőföldtől az asztalig Témakörök: Az élelmiszerekre vonatkozó információk helyes alkalmazása. Ételcímkék értelmezése. Allergének.

11. évfolyam Fejlesztési cél:

A tanulók ismereteket szereznek a táplálkozáshoz kapcsolódó környezeti hatásokról: környezetszennyezés, maradékfelhasználás, energiafogyasztás. Megismerik a gasztronómia az ételkészítés, ételválasztás, az étkezés módját és hatásukat az egészségre. Képesek tudatosan választani és felelős döntést hozni étkezéskor, egyensúlyban annak szociális emocionális szerepével és hatásával. Ismereteket szereznek arról, hogy más népeknek, vallásoknak saját étkezési szokásai vannak, amire képesek lesznek tekintettel lenni. Tisztában van azzal, hogy az ételek milyen alapanyagból készülnek és jellemzően milyen tápanyagot tartalmaznak. Értelmezni tudnak a témában grafikonokat, infógrafikákat.

1. foglalkozásterv: Táplálkozás és környezet Témakörök: Táplálkozáshoz kapcsolódó témák, a termőföldtől az asztalig, környezeti hatások, környezetszennyezés, maradékfelhasználás, energiafogyasztás.

2. foglalkozásterv: Gasztronómia és egészség Témakörök: A gasztronómia az ételkészítés, ételválasztás, az étkezés módja és hatásuk az egészségre. Más népek, vallások, kultúrák étkezési szokásai. A hagyományos és divatos konyhatechnikák hatása a szervezetre. Az ételek összetétele, milyen alapanyagból készülnek és jellemzően milyen tápanyagot tartalmaznak. Grafikonok, infógrafikák értelmezése.

12. évfolyam Fejlesztési cél:

A diák képességei fejlődjenek, hogy tudja mi a különbség a tudományosan igazolt betegség, diagnózishoz kötött diéták és a reklámok között, és a nem szakmai alapon kialakított, önként vállalt speciális étkezési szokások között. Ismerje a gyakoribb krónikus betegségekhez kapcsolódó diéták főbb elemeit. Tudjon helyesen reagálni, ha segítségre van szükség. Tudja hol, hogyan keressen hiteles, tudományosan megalapozott információkat. Legyen tisztában a szélsőséges táplálkozási szokások hosszútávú lehetséges következményeivel. Képes legyen a szaktárgyakban, mint kémia, biológia, fizika, matematika stb. tanultakat a saját véleménye kialakításában alkalmazni a táplálkozás és életmód területén is.

1. foglalkozásterv: Diéták, táplálkozási irányzatok Témakörök: Tudományosan igazolt betegség diagnózishoz kötött diéták és a nem szakmai alapon kialakított önként vállalt speciális étkezési szokások közötti különbség. A legfontosabb ismeretek az alapvető segítségnyújtáshoz. A leggyakoribb krónikus betegségekhez kapcsolódó és a különböző mentes étrendek (pl.: vegetáriánus) főbb elemei. A média hatása az étrendre.

2. foglalkozásterv: Táplálkozási trendek, divatok Témakörök: A tudományos bizonyítékok hierarchiája, hogyan ítéljünk meg egy állítást. A média közvetítette „divatos” étrendek, népszerű táplálkozási irányzatok megalapozott ismereteken alapuló elemzése (tények és tévhitek). Divatos táplálkozási trendek, fogyókúrák értékelése, előnyök és lehetséges veszélyek.

 

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HÁTTÉR

A táplálkozás az életmód egyik alappillére. A táplálkozási szokásoknak jelentős szerepük van a betegségek megelőzésében és kialakulásában. A táplálkozás minősége, a bevitt táplálék mennyisége és összetétele az egyik legfontosabb életmódtényező egészségünk szempontjából. A helyes étkezési szokások kialakítása gyermekkorban jelentős mértékben hozzájárul az egészséges felnőtt- és időskor megalapozásához.

Az egészséges testtömeg fenntartása a teljes emberi élettartam alatt kiemelt fontosságú az általános egészség és jóllét szempontjából. Mind a túlsúlyosság, mind az alultápláltság kedvezőtlenebb fizikai és mentális egészségi állapottal jár, és növeli az idő előtti halálozás kockázatát. A túlsúlyos gyermekek nagy eséllyel felnőttkorukban is túlsúlyosak lesznek, és akár már fiatal életkorban is megtapasztalhatják a többletsúly okozta egészségügyi problémákat.1.

A táplálkozás/elhízás szerepe a nem fertőző betegségek kialakulásában

A magyar felnőtt lakosság több mint 60%-a túlsúlyos vagy elhízott, és ez az arány az elmúlt öt évben a fiatal felnőttek körében is nőtt. A gyermekekre vonatkozó nemzetközi és hazai felmérések egybehangzó eredménye, hogy a túlsúly és az elhízás aránya az iskolások és a serdülőkorú fiatalok akár 30%-át is érintheti kortól és nemtől függően, illetve számottevően növekedett az alultápláltak aránya is (12,2%).1, Epidemiológiai vizsgálatok bizonyították, hogy a testtömegindex növekedése és a II. típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata között szoros összefüggés igazolható. A cukorbetegség gyakran nem önmagában vezet súlyos egyéni és társadalmi terhekhez, hanem a betegség okozta szív- és érrendszeri szövődmények révén.3.

A magyar lakosság halálozásának alakulását a keringési rendszer betegségei által okozott halálozás befolyásolja a legnagyobb mértékben. A szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában három életmódbeli kockázati tényező a legfontosabb: a helytelen táplálkozás, a fizikai inaktivitás (lásd: Mozgás és gerincvédelem modul) és a dohányzás (lásd: Káros szenvedélyek modul). A legjelentősebb táplálkozási kockázati tényezők a túlzott energiabevitel, a nagymértékű telített zsírsav és transz-zsírsav fogyasztás, a magas finomított gabonafogyasztás és az alacsony zöldség- és gyümölcsfogyasztás, továbbá a magas nátriumbevitel. 8.

A gyermekek egynegyedénél tapasztalható túlzott zsírfogyasztás, hiányos élelmirost-felvétel, valamint túlzott sófogyasztás. A helytelen táplálkozási szokások rögzülése tovább növelheti a későbbi életkorokban kialakuló, nem fertőző betegségek (szív-érrendszeri vagy szénhidrátanyagcsere-betegségek) kialakulásának kockázatát. A kalcium és D-vitamin felvétel nem elégséges, és nagyarányú a nátrium és a foszfor fogyasztása. A különböző élelmiszercsoportok fogyasztásának mintázata a felnőtt korosztályra jellemző képet mutat: jellemző a fehér lisztből készült kenyereknek, pékáruknak az ajánlottnál jóval nagyobb, míg a tejtermékek kisebb arányú fogyasztása, illetve a sovány felvágottak háttérbe szorulása a félzsírosakkal szemben.5.

A HBSC (Health Behavior of Schoolaged Chidren / Iskoláskorúak egészségmagatartása kutatás) legfrissebb felmérése szerint a tanulók csupán 28%-a fogyaszt napi rendszerességgel zöldséget és gyümölcsöt, és több mint 12% azoknak az aránya, akik még heti gyakorisággal sem esznek. A korábbi arányszámokkal összevetve nem kedvező a tendencia: a gyerekek, fiatalok között egyre csökken ennek az élelmiszercsoportnak a fogyasztása.1 A táplálkozás szerepét a daganatos betegségek kialakulásában is számos tudományos megfigyelés alátámasztja. A daganatos megbetegedések kialakulásában különösen nagy szerepe van a túlsúlynak és a fizikai inaktivitásnak, továbbá az élelmiszerek elkészítési, feldolgozási módja (pl. tartósítás bizonyos formái pl. füstölés, grillezés, fermentált húskészítmények). A túlzott alkoholfogyasztás is növelheti a kialakulás kockázatát. Ellenben bizonyítottan csökkenti számos daganattípus kialakulását a bőséges zöldség-, főzelék- és gyümölcsfogyasztás.1.

Ezen felül bizonyított, hogy a táplálkozás befolyásolja az idősebb populációban előforduló osteoporosisos (csontritkulásos) törések gyakoriságát (a korábban említett, már fiatal korban elégtelen kalcium fogyasztás és D-vitamin hiány miatt), illetve növeli a fogszuvasodás és dentális erózió kialakulásának kockázatát. A fog és szájhigiéné jelentősége a táplálkozásban már a modul első foglalkozásai között szerepel.8 A táplálkozás jelentőségét és napi zöldség és gyümölcsfogyasztás fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. A modulban sokrétűen és egyénre szabottan található ismeretanyag a nem végletes és egészséges táplálkozási szokások kialakításához. Az egészségtudatos életmódra nevelésben és a hiteles információk megtalálásának segítésében nélkülözhetetlen és hiánypótló szerepe van az oktatási intézményeknek.

Okostányér és rendszeres étkezések

Ahogy a nem fertőző megbetegedések és a táplálkozás összefügésében feltüntetett adatok is mutatják, a helyes, mindennapi életbe beépíthető táplálkozási szokások kialakítása mindig aktuális téma. A modulon belül kiemelt szerepet kap az alapanyagok, nyersanyagok, élelmiszerek összetétele és jellemzői, az Okostányér bemutatása, amely segít a helyes egyensúly megtalálásában. Az Okostányér, a 7-17 éveseknek ajánláson keresztül bemutatott információk és a korspecifikus készségek segítségével, minden évfolyamban a korosztálynak megfelelő tartalmi mélységgel építhető fel a foglalkozás menete. A mennyiségi és minőségi kritériumokon felül, az étkezések gyakorisága is fontos; a reggeli elhagyása és az étkezések alacsony száma összefügg a gyermekkori elhízással (a diákok 32,3%-a soha nem reggelizik rendesen tanítási napokon1). A modulon belül már általános iskola első osztályától kiemelt témák között szerepel a rend, a rendszeresség fontossága az étkezések alkalmával. A foglalkozástervek kapcsán a fiatalok személyre szabottan tanulják meg összeállítani az életkori sajátosságaiknak megfelelő étrendet. Továbbá megtanulják, hogy nincsenek tiltott élelmiszerek, csak a gyakoriságot és a mértéket kell betartani.

Mit eszünk?

A modul lépcsőzetes felépítésben mélyíti az ismeretanyagot. Évfolyamról évfolyamra a táplálékok összetételéről, élettani értékeiről és ezek hatásáról a szervezetre, amellyel megalapozza, hogy a fiatalok tudatos fogyasztókká váljanak. Értsék, hogy egészségük az ő kezükben is van, tehetnek érte, aminek a táplálkozás is fontos része. A modul segít a tévhitek eloszlatásában, a készségek elsajátítása révén magabiztos, egészségtudatos döntéseket tud hozni a diák, és képes lesz a folyamatos információ áradatot megszűrni, felismerni a hiteles forrásokat. Ehhez kapcsolódóan szó esik a különböző adalékanyagokról és a boltban kapható élelmiszerek, készételek összetevőiről, helyes címkeértelmezésről. A foglalkozásterveken keresztül a fogyasztói társadalomban is megbecsült értékként szerepel a minőségi étel, és megvalósítható a felelős, környezettudatos fogyasztás.

Amiből a kevés is sok

A fiataloknak több mint negyede minden nap fogyaszt szénsavas üdítőitalt, 10,5%-a pedig energiaitalt.1 A szénsavas, cukros üdítőitalokkal nem csak a napi üres kalória bevitel, hanem az elhízás kockázata is növekszik, és a fogak egészségnek is ártalmas. Továbbá a koffeint és egyéb, a koffein hatását felerősítő összetevőket tartalmazó energiaitalok fogyasztása élettani szempontból egyáltalán nem szükséges. Túlzott fogyasztásuk kifejezetten ártalmas is, mert az így előidézett mesterséges pörgés megterheli a szervezetet, a hatása pedig hamar elmúlik. Felborul a normál életritmus, a szervezet pedig nem tud regenerálódni. Mindemellett vízhajtó hatása miatt, az amúgy is kevés vizet fogyasztó fiatalokat a kiszáradás veszélyezteti. Az optimális folyadékellátottságnak fontos szerepe van a megfelelő szellemi teljesítmény elérésében, ezáltal hatással lehet az iskolai teljesítményre is. Ezzel szemben az egészséges életmód, az egészséges táplálkozás, a rendszeres fizikai aktivitás, a kellő mennyiségű vízfogyasztás és alvás kiegyensúlyozottá teszi a szervezetet és hozzájárul a jobb teljesítményhez, sikerélményhez.

Szokások: családi étkezések és étkezési szabályok

A diákoknak közel egyharmada étkezik csak együtt a családdal mindennap és több, mint tizedük (13,3%) azt jelölte, hogy még hetente sem vagy soha nem étkeznek együtt. A család a fejlődés és a szocializáció elsődleges terepe iskoláskorban is. A családi környezet, a családi kapcsolatok minősége hatással van a serdülőkorú fiatalok fejlődésére, egészségére és életmódjára.1 A modulon belül többször szerepel a család és közös étkezések fontossága, az étkezési szabályok megismerése. A táplálkozás nem csak, mint létfenntartó igény/szükséglet jelenik meg az anyagban, hanem – családi és társadalmi kohéziót erősítő – pozitív közösségi programként/élményként.

Test- és élelmiszer higiéné

Az élelmiszerek minőségét és biztonságát az élelmiszerláncban a termelőtől a fogyasztóig sok szereplő befolyásolja. A táplálkozáshoz kapcsolódó higiénés és élelmiszer-biztonsági szabályok ismerete kiemelten fontos a fertőző betegségek megelőzése szempontjából. Az élelmiszer-eredetű megbetegedésekért felelős tényezők ismerete és betartása segíti a fertőzések kockázatának minimálisra csökkentését. Az élelmiszer-biztonság szempontjából a legnagyobb kockázatot az étkezdék, éttermek és a háztartások jelentik.9 Magyarországon minden harmadik ember élelmiszer eredetű megbetegedésekben betegszik meg évente, az esetek 70%-ban a háztartásokban történik, az élelmiszerek nem megfelelő tárolása, feldolgozása során.

A fertőző megbetegedések megelőzésében a személyi higiéné kulcsfontosságú, így az egészségfejlesztési modulok tervezésénél kiemelt témakör és több modul is foglalkozik a helyes higiénés szabályok elsajátításnak feladatával. A táplálkozás témakör pedig, külön figyelmet szentel az élelmiszer-készítés higiénés szabályainak is.

Testkép, divat, diéták, hiteles információk

Hazai adatok szerint a túlsúlyosak aránya a nemzetközi átlagnál általában magasabb, a magukat kövérnek tartók és a testtömegcsökkentéssel próbálkozók arányszámai szintén jóval meghaladják az átlagot. A tápláltsági állapot és a testtömeggel való elégedettség sokszor nincs összhangban egymással. A BMI alapján alultáplált fiúknak csak 60,4%-a tartja magát soványnak, míg 2,7% kifejezetten kövérnek gondolja magát. Ugyanezek az arányok a lányoknál 46,6% és 7,3%. A fiúknál a normál alkatúak 21,3%-a soványnak, 12,6%-a kövérnek véli testalkatát, a lányok esetében 7,9% soványnak, míg minden harmadik kövérnek látja magát. A túlsúlyos fiúknak valamivel kevesebb, mint kétharmada gondolja magáról, hogy kövér, míg a lányoknál ez az érték meghaladja a 82%-ot. Az 5‒11. évfolyamos diákok közel 40%-a fogyni szeretne, és körülbelül egytized a hízni vágyók aránya.1.

Az adatok egyértelműen mutatják, hogy a testkép és az énkép igen sok esetben nem egyezik, aminek önértékelési és más lelki egészségre ártalmas hatásai is lehetnek. A foglalkozástervekben több alkalommal téma a valós testkép, és különböző csoportos és páros feladatok segítik a téma hatékony feldolgozását. A foglakozások a fiatalok igényeit és trendjeit figyelembe véve reflektálnak a korosztályokra jellemző problémákra és kérdésekre a diétával, divatirányzatokkal és népszerű fogyasztási cikkekkel kapcsolatban.

 

[1.] Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP 2014) https://www.ogyei.gov.hu/otap_2014/
[2.] A magyar gyermekek és felnőttek táplálkozási szokásainak összefüggései a felmérések tükrében, Kiss-Tóth Bernadett dietetikus Nestlé Hungária Kft, Új DIÉTA 2015/5
[3.] Ádány Róza Prof. Dr.: Megelőző orvostan és népegészségtan, Medicina Könyvkiadó Zrt. 2011.
[4]. Vitrai József, Bakacs Márta, Varsányi Péter: Hazai egészség-pillanatkép, Egészségfejlesztés Folyóirat 2017. Évf.: 58 Szám 4. (Megtekintve: 2020.03.19. http://folyoirat.nefi.hu/index.php?journal=Egeszsegfejlesztes&page=article&op=view&path%5B%5D=205)
[5]. Négy–tíz éves gyermekek táplálkozásának és fizikai aktivitásának felmérése- reggelizési szokásokra vonatkozó eredmények összefoglalója, Kiss-Tóth Bernadett, dietetikusNestlé Hungária Kft. – Új DIÉTA 2014/4
[6.] Word Cancer Research Fund: Cancer Prevention Recommendations (megtekintve: 2020.03.20. https://www.wcrf.org/dietandcancer/cancer-prevention-recommendations)
[7.] https://mdosz.hu/uj-taplalkozasi-ajanlasok-okos-tanyer/ (megtekintve: 2020.03.09.)
[8.] Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal: megtekintve 2020.03.19. https://portal.nebih.gov.hu/web/guest/kampanyok-es-aloldalak

pojekt logo

Az oldal fejlesztés alatt áll!

Minden jog fenntartva 2020.