FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS TÉMAKÖRÖK ÉVFOLYAMONKÉNT

8. évfolyam Fejlesztési cél:

A diákok ismerjék meg a különböző szakmatípusok vonatkozásában az egészségügyi szempontokat és a legfontosabb egészség kockázatokat. Legyen ismeretük az egészségét befolyásoló tényezők és a különböző szakmák kapcsolatáról. Legyenek tájékozottak abban, hogyan befolyásolja a fizikai és mentális egészséget a munkahely.

1. foglalkozásterv: Jövőm egészségtudatos tervezése – egészséget befolyásoló tényezők a munkahelyen Témakörök: magyar iskolarendszer szerkezete, tanulási út fogalma, szakmák és az egészség kapcsolata, egészséget befolyásoló tényezők, interjúk készítése megadott egészségfejlesztési szempontok alapján.

2. foglalkozásterv: Jövőm egészségtudatos tervezése – mit tehetek én Témakörök: interjú kisfilmek kiértékelése az egészséget pozitívan, illetve negatívan befolyásoló tényezők alapján, az egyén szerepe a saját egészségének fejlesztésében, az egészség és a munka kapcsolata.

9. évfolyam Fejlesztési cél:

A tanuló ismerje saját életkorának, életszakaszának biológiai, neurológiai, pszichológiai tényezők által determinált jellegzetességeit, megfelelően értelmezze azokat a saját egyéni életében. Képes legyen olyan tevékenységeket beépíteni a saját idejébe, amelyek mentális fejlődését, agyi integrációját szolgálják. Továbbá legyen képes felismerni és változtatni, ha azt tapasztalja, hogy a napirendje egészségre ártalmas módon „elcsúszott” és társai figyelmét is felhívja erre.

1. foglalkozásterv: A kamaszkor életkori sajátosságai Témakörök: kamaszkor életkori sajátosságai, újdonságkeresés, társas kapcsolatok átalakulása, érzelmek hőfoka, kreativitás. A változások előnyinek és árnyoldalainak ismerete. A feldolgozandó ismereteket és a módszereket javasolt a tanulók korábbi ismereteinek, a rendelkezésre álló időkeretnek, a csoportlétszámnak, a pedagógus személyes preferenciáinak megfelelően rugalmasan alkalmazni.

2. foglalkozásterv: Mi kell az egészséges (kamasz) elmének? Témakörök: kamaszkor életkori sajátosságai, újdonságkeresés, társas kapcsolatok átalakulása, érzelmek hőfoka, kreativitás. A változások előnyeinek és árnyoldalainak ismerete. Egészséges mentális fejlődéshez szükséges életforma, napi rutin kialakítása. A feldolgozandó ismereteket és a módszereket javasolt a tanulók korábbi ismereteinek, a rendelkezésre álló időkeretnek, a csoportlétszámnak, a pedagógus személyes preferenciáinak megfelelően rugalmasan alkalmazni.

10. évfolyam Fejlesztési cél:

A diák ismerje a szükségletek, igények, motívumok fogalmait, értse, hogy ezek miképpen rendezhetők el hierarchikus formában. Értse, hogy mi a jelentősége annak, hogy felismeri saját szükségleteit, motívumait és azokat saját céljai szolgálatába tudja állítani. Önismerete, tudatossága fejlődjön.

1. foglalkozásterv: Szükségletek, motívumok Témakörök: szükségletek, motiváció fogalma, Maslow piramis lényege, hiányon és növekedésen alapuló szükségletek, önbecsülés, önkép, önbizalom, önszeretet, önmegvalósítás fogalmai. A feldolgozandó ismereteket és a módszereket javasolt a tanulók korábbi ismereteinek, a rendelkezésre álló időkeretnek, a csoportlétszámnak, a pedagógus személyes preferenciáinak megfelelően rugalmasan alkalmazni.

2. foglalkozásterv: Maslow piramis Témakörök: szükségletek, motiváció fogalma, Maslow piramis, önbecsülés, önszeretet, önmegvalósítás fogalmai. A feldolgozandó ismereteket és a módszereket javasolt a tanulók korábbi ismereteinek, a rendelkezésre álló időkeretnek, a csoportlétszámnak, a pedagógus személyes preferenciáinak megfelelően rugalmasan alkalmazni.

11. évfolyam Fejlesztési cél:

A diákok ismerjék meg a különböző szakmatípusok vonatkozásában az egészséget befolyásoló alapvető tényezőket, kockázatokat (fizikai, biológiai, kémiai és pszichoszociális kockázatok). A diákok tudása mélyüljön el a szakmai alkalmasság egészségügyi szempontjairól és az egészség kockázatok és a különböző szakmák kapcsolatáról, az egészségre gyakorolt hatások kialakulásának időbeliségéről. Tanulják meg, hogy mik a megelőzés alapvető lehetőségei. Értsék meg azt, hogy az egyéni életpálya tervezése a képességek és célok megismerésével, feltárásával kezdődik. Képesek legyenek az önismeret, tudatosság fejlesztésére. Legyenek tudatában annak, hogyan tudnak hozzájárulni a testi és lelki egészséget támogató munkahelyi környezet kialakításához. Ismerjék meg, hogy milyen szerepek vannak egy csapatban, melyik szerep illik hozzájuk, és hogyan befolyásolja mindez fizikai és mentális egészségüket a munkahelyen. 1. foglalkozásterv: Engem érdeklő szakmák az egészségfejlesztés szemüvegén keresztül

1. Témakörök: magyar iskolarendszer szerkezete, tanulási út, szakmák és az egészség kapcsolata, egészséget befolyásoló tényezők, interjúk készítése megadott egészségfejlesztési szempontok alapján

2. foglalkozásterv: Engem érdeklő szakmák az egészségfejlesztés szemüvegén keresztül

2. Témakörök: interjú kisfilmek kiértékelése az egészséget pozitívan, illetve negatívan befolyásoló tényezők alapján, az egyén szerepe saját egészségének fejlesztésében, az egészség és a munka kapcsolata

3. foglalkozásterv: Egészségesebb munkakörülmények- mit tehetek én Témakörök: szituációs gyakorlatok, egészségesebb munkahely, egészséges döntés, egyéni felelősség

12. évfolyam Fejlesztési cél:

A tanulók ismerjék meg az áramlat-élmény fogalmát és tudatosítsák, hogy az örömteli élet egyik feltétele az, hogy képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelő kihívásokat keressenek. A csoportos aktivitás során szerezzenek közös élményeket, fogalmazzanak meg a jövőre vonatkozó üzeneteket egymás és saját maguk számára. Az önismeret, tudatosság, kreatív és társas kompetenciák fejlődjenek.

1. foglalkozásterv: Áramlat-élmény (Flow) Témakörök: áramlat-élmény (flow) fogalma, kihívás és képesség összefüggése a flow esetében, fókusz, kontroll, érdeklődés szerepe. A feldolgozandó ismereteket és a módszereket javasolt a tanulók korábbi ismereteinek, a rendelkezésre álló időkeretnek, a csoportlétszámnak, a pedagógus személyes preferenciáinak megfelelően rugalmasan alkalmazni.

2. foglalkozásterv: A mi városunk Témakörök: ebben az anyagban nincs konkrét tárgyi ismeret, célja az együttes élmény, közös, fantázia-szintű "jövőtervezés" az osztályban, spontán játékos együttlét, feladat, flow. A feldolgozandó ismereteket és a módszereket javasolt a tanulók korábbi ismereteinek, a rendelkezésre álló időkeretnek, a csoportlétszámnak, a pedagógus személyes preferenciáinak megfelelően rugalmasan alkalmazni.

3. foglalkozásterv: "Útravaló" Témakörök: ebben az anyagban nincs konkrét tárgyi ismeret, célja az együttes élmény, spontán játékos együttlét. Tudjanak egymás felé pozitív gesztust nyújtani, személyes üzeneteket küldeni. Az üzenet gazdagítja a tanulók önképét, fejleszti önismeretüket. A feldolgozandó módszereket javasolt a tanulók korábbi tapasztalatainak, a rendelkezésre álló időkeretnek, a csoportlétszámnak, a pedagógus személyes preferenciáinak megfelelően rugalmasan alkalmazni.

 

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HÁTTÉR

Az iskola fontos szocializációs színtér a fiatalok számára, és kiemelt szerepet játszik a gyermekek kognitív, társas és érzelmi fejlődésében. Az iskolában szerzett élmények hatással vannak az önbizalom fejlődésére, az énkép alakulására, az egészségmagatartásra, és ezáltal a későbbi egészségi állapotra és az élettel való elégedettségre.1 Az iskolázottság és az egészségi állapot, valamint az iskolázottság és az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele között szoros a kapcsolat. Az általános kultúra része az egészségkultúra, és a magasabb iskolai végzettséggel arányosan növekszik a fogékonyság az egészségkultúra iránt is.

Fontos, hogy a diákokat arra ösztönözzük, hogy az adottságaikhoz mérten a lehető legegészségtudatosabb döntést hozzák a pályaválasztás és a jövőtervezés kapcsán. A pályaorientációs tanácsadók körében végzett felmérés eredményei alapján többségük hangsúlyozta, hogy nem csak a tanulók és szüleik nem ismerik eléggé a pályaválasztás rendszerét és a választható irányokat, szakmákat, hanem a pedagógusok többsége sem.

A modul fejlesztésekor a célunk a diákok egészséges jövőképnek kialakítása. Fontos, hogy ismerjék saját készségeiket, képességeiket, megértsék, hogyan befolyásolja a pályaválasztás a későbbi egészségüket és ezek figyelembevételével válasszanak foglalkozásterületet. A foglalkozástervek segítenek a pedagógusoknak az osztályon belüli csapatmunka erősítésében és az egészséget befolyásoló tényezők megismertetésében a pályaválasztás kapcsán is. A modul fejleszti a diákok önismeretét, és segítséget nyújt a tanulóknak abban, hogy készségeik, adottságaik feltérképezésével megtalálják saját szerepüket a felnőttkori egészségük megalapozásában. A diákoknak segít megérteni a kamaszkorral járó változásokat és az egészséget szolgáló napirendi szokásokat kialakítani.

Pályaorientáció az egészség szemszögéből

A pályaválasztás soktényezős folyamat, melyben a tanulón kívül a szülő és a pedagógusok véleménye is megjelenik változó súllyal, továbbá szerepet játszanak benne a tanuló képességei, érdeklődési köre, valamint a választható szakmák és a munkaerőpiac ismerete.

Nagyon fontos, hogy az oktatási intézmények felkészültek legyenek, szakszerűen és célzottan tudják segíteni a diákokat és a szülőket a gyermekek egészséges jövőjét megalapozó pályatervezésben. A modul külön hangsúlyt fektet az egészségtudatos pályaválasztás fontosságára és a döntés jelentőségére, továbbá a szakma/munkahely választás egészségre gyakorolt hatására.

Önértékelés és az egészség kapcsolata

Az önértékelés szintje befolyásolja a környezeti ingerek értékelését és a nehézségekkel való megküzdést, a jó önértékelés képes mérsékelni a stressz hatásait és következményeit. Az identitás kialakulása egész életen át tartó folyamat, ennek elsődleges szakasza a serdülőkorban zajlik. Serdülők esetében a magas önértékelés olyan egészségvédő magatartásokkal jár együtt, mint a dohányzás elkerülése, a fokozott fizikai aktivitás, az egészséges táplálkozás, és az öngyilkosság előfordulásának hiánya. Ellenben az alacsony önértékelés együtt jár a mentális zavarok jelenlétével és a szubjektív jóllét hiányával. A szocializációs folyamat során serdülőkorban a cél a társadalmi szerepekhez, a közösségi normákhoz való igazodás, és a saját értékrend kialakulása és stabilizálódása.27.

A modulban több foglalkozásterv is segíti a diákok önértékelésének, önbecsülésének fejlesztését, hiszen az önmagával harmóniában lévő fiatal magabiztosabban és egészségtudatosabban képes elhelyezni magát a társadalomban és a munka világában.

A kamaszkor életkori sajátosságai, a napirend jelentősége

A társas kapcsolatok átalakulása a kamaszkor egyik jellemzője. A szülőkkel való kommunikáció minősége romlik és csökken a szülőkkel töltött idő, valamint az érzelmi közelség is. Ellenben a kortárs kapcsolatok hatása arányosan erősödik. A barátokkal töltött idő fontosabbá válik, és megfigyelhető, hogy bizonyos tevékenységekben egyre inkább társaikhoz csatlakoznak a fiatalok, mint a szüleikhez. A barátok ebben az életkorban érzelmi támogatást nyújtanak, biztonságos környezetet jelentenek önmaguk megismeréséhez, identitásuk alakításához és a társas kompetenciáik fejlesztéséhez.1.

A kamaszok hormonális, érzelmi és társas kapcsolatainak átalakulásán felül meghatározó a bioritmus változása is. A diákok egészséges fejlődéséhez az optimális alvásmintázat elengedhetetlen, mivel az alvás jelentős hatással bír a fiatalok mindennapi életére, teljesítőképességére, közérzetére, érzelemszabályozására és viselkedésére. Az alvás mennyisége és minősége részben velünk született alkati sajátosság, de jelentős részben tudatosan alakítható eleme az életmódunknak. A legtöbb kutatási eredmény azt mutatja, hogy a túl kevés alvás rosszabb fizikai és mentális állapottal jár együtt. A magyar fiatalok hétköznapokon közel két órával kevesebbet alszanak, mint hétvégéken, amelyből következik, hogy tanítási napokon kevesebbet alszanak a szükségesnél.1.

A modulon belül egy teljes évfolyam anyaga foglalkozik a kamaszok életkori sajátosságaival. Fontos, hogy a fiatalok megértsék és elfogadják a bennük történő változásokat és képesek legyenek olyan tevékenységeket beépíteni a saját idejükbe, amelyek mentális fejlődésüket, agyi integrációjukat szolgálják. A foglalkozásterv felépítése lehetővé teszi, hogy táguljon a tanulók perspektívája saját korosztályuk életkori sajátosságai tekintetében, képesek legyenek pozitívan (is) értelmezni a kamaszkor jellegzetességeit, felismerni az abban rejlő fejlődési lehetőségeket.

Hiteles információk

A diákok több, mint 80%-a leginkább az internetről tájékozódik a pályaválasztással kapcsolatban, de népszerű még a családtagoktól (66%), barátoktól (52%) való információszerzés is, illetve az iskolából való tájékozódás (35%). Fontos, hogy a diákok tisztában legyenek a hiteles információkeresés feltételeivel és forrásaival. A modul konkrét foglalkozástervet tartalmaz a magyar iskolarendszer szerkezetének áttekintésére és a továbbtanulással kapcsolatos, hiteles információk keresésének segítésére.

 

[1.] Pályaorientáció és motiváció. Kamarai pályaorientációs tanácsadókkal készült interjús kutatás tapasztalatai. MKIK Gazdaság-és Vállalkozáskutató Intézet, Budapest, 2019. november 27. https://gvi.hu/files/researches/586/motivacio_2019_palyaorientacios_tanacsadok_interjuelemzes_191127.pdf (Megtekintve: 2020.03.16.)

pojekt logo

Az oldal fejlesztés alatt áll!

Minden jog fenntartva 2020.