Helyzetkép

Magyarországon sok más országhoz hasonlóan évek, sőt évtizedek óta foglalkoznak szakemberek betegbiztonsággal és az ágazatpolitika programjaiban is kormányzati ciklusokon átívelően szerepel a témakör. Számtalan egészségügyi fekvőbeteg-ellátó intézményben, szakrendelőben és alapellátási szolgáltatónál megvalósultak olyan fejlesztések, működési rend, amely a betegellátás biztonságát segíti és megelőzi a nem biztonságos ellátás következményeit. Ezek a betegbiztonsági tevékenységek ugyanakkor sok esetben egymástól elszigetelten, nem egységes szakmai szempontok és főleg nem egységes, országosan kihirdetett és elfogadott célok mentén kerülnek megvalósításra, így a hazai betegbiztonsági rendszer ebből adódóan nem tekinthető homogénnek. Számos olyan eleme van, amely egyes intézményekben már szinte rutinszerűen működik, míg más intézményeknél csak a bevezetés előkészületei indultak el.

2010-2011-ben mind az ágazat vezetői, mind a betegbiztonság területén tevékenykedő hazai szakemberek felismerték ezt a problémát, és hosszas szakmai előkészítés, több körben lebonyolított szakmai és érdekképviseleti egyeztetések eredményeképpen kialakításra került a Magyar Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia koncepciója, amely a hazai betegbiztonsági problémák okainak elemzését követően fogalmazta meg a fejlesztési célokat és az okok kiküszöbölését lehetővé tevő megoldásokat. Ezen általános betegbiztonsági témakörökre fókuszáló anyag mellett 2015-ben elkészült az „Infekciókontroll és antibiotikum rezisztencia nemzeti Program 2015-2017”, melynek célja olyan beavatkozási pontok meghatározása volt, amelyek alkalmasak az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére és az antibiotikum rezisztencia (AMR) visszaszorítására. Az kidolgozott stratégiai koncepcionális anyagok – bár széles szakmai alapokra támaszkodva készültek – stratégiai anyagként nem kerültek kihirdetésre.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai alapján az európai és más földrészek országai is sorra alakítják ki és teszik közzé saját betegbiztonsági és egészségügyi minőségfejlesztési stratégiájukat. A megalapozott, szisztematikus fejlesztések, az egymástól tanulás elősegítése, az eredményes és hosszabb távon is fenntartható betegbiztonsági programok megvalósítása igényli, hogy meghatározásra kerüljenek azok az irányok, célok és beavatkozási területek, amelyek lehetővé teszik az egészségügyi ellátó rendszer betegbiztonságra vonatkozó feladatainak meghatározását, és minden szolgáltatót segítenek és támogatnak az ellátás minőségének és biztonságának fejlesztésében.

Célok / Jövőkép

A munkacsoport célja a betegellátás minőségének és biztonságának fejlesztését hosszú távon is átlátható módon biztosító szakmapolitikai koncepció kialakítása mind az általános betegbiztonság, mind a fertőzésmegelőzés területén.

Stratégiai beavatkozási területek

A projekt keretében olyan betegbiztonsági stratégiai dokumentum kerül kialakításra, amely felhasználja a korábbi hazai vonatkozó kutatások és szakmai egyeztetések tapasztalatait, ugyanakkor az azóta felgyülemlett szakmai tudást is integrálja. Mindehhez elengedhetetlen a korábbi eredmények szisztematikus elemzése, azok megfelelő szakmai kiegészítése, kapcsolódó kutatások lebonyolítása és ágazaton belüli, illetve más ágazatokkal lefolytatandó egyeztetések elvégzése.
A tanulmány elkészítéséhez fontos alapot ad a nemzetközi szakirodalom tanulmányozása és értékelése, elsősorban az európai országok betegbiztonsági stratégiai anyagainak kidolgozásával kapcsolatos tapasztalatok és - adott esetben - a nehézségek megismerése.

Feladatunk a betegbiztonsági stratégiai koncepció olyan formában történő kialakítása, hogy az egyes stratégiai célterületekhez konkrét, megvalósítható operatív tervek kerüljenek elkészítésre. Ezek az operatív tervek fogják megfogalmazni, hogy az adott betegbiztonsági cél elérése érdekében mely egészségügyi és nem egészségügyi szereplőknek, mikor és milyen tevékenységet kell végrehajtania, ahhoz milyen erőforrásokra van szükség. 

A megfogalmazásra kerülő célok és operatív tervek megvalósulása érdekében a munkacsoport fontos feladatának tekinti, hogy folyamatosan egyeztessen az érintett szakmai szervezetekkel, ágazati döntéshozókkal, a potenciális betegszervezetekkel és érdekképviseleti szervezetekkel.