A teljes körű iskolai egészségfejlesztés jobb egészséget eredményez, miközben növeli a tanulás eredményességét, csökkenti a lemorzsolódást, segít a szenvedélybetegségek megelőzésében, javítja az alkalmazkodókészséget, a stresszkezelést, illetve a problémamegoldást. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés megvalósítása népegészségügyi, pedagógiai és össztársadalmi feladat – mondta el az országos tisztifőorvos szerdán Budapesten.

Dr. Müller Cecília az Iskolai egészségfejlesztés az egészségügyben című rendezvényen kiemelte, az egészséges életmód ismerete épp annyira fontos, mint a magyar nyelvé, az irodalomé vagy a különböző természettudományoké. Az egészséges életmódra történő nevelést már iskoláskorban el kell kezdeni, hiszen csak a folyamatos ismeretbővítéssel tudjuk felnőttkorra elérni az egészségtudatos gondolkodást.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) a Kormány támogatásával az elmúlt években több olyan programot indított, amely a felnövekvő nemzedék egészség-magatartásának formálását és a jövő egészséges felnőtt társadalmának kialakítását szolgálja. Az e- bug program keretében a helyes kézmosásra tanították meg a gyermekeket. Megvalósult a teljeskörű iskolai egészségfejlesztési program (TIE), amely a köznevelésre vonatkozó jogszabályokban 2012 óta előírásként is szerepel. A jelenleg futó InAirQ projekt keretében pedig az osztálytermek levegőminőségét vizsgálják, amelynek részeként többletráfordítást nem igénylő ajánlásokat fogalmaznak meg és tesztelnek a beltéri levegőminőség javítása érdekében.

Az országos tisztifőorvos hozzátette, a népegészségügy egyik legnagyobb eredménye, hogy sikerült a teljes körű intézményi egészségfejlesztést köznevelési előírássá tenni.

Dr. Oroszi Beatrix az EFOP 1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 kiemelt projekt szakmai vezetője elmondta, hogy a projekt keretében a 7-18 éves korosztály egészségtudatosságának fejlesztésével kiemelten foglalkoznak. Ennek részeként a 7-18 évesek számára az egészségmagatartással összefüggő, koherens tananyagokat és kapcsolódó módszertanokat dolgoztak ki 2018-2019 folyamán. A tananyagfejlesztés egyik alapjául a projekt által 2018-ban lefolytatott, innovatív kutatás eredményei szolgáltak. Ebből kiderült, hogy a felsősök és a középiskolások 87%-nak fontos vagy nagyon fontos az egészsége, az iskolás gyerekek 58%-a közös beszélgetések során szeretne többet tudni az egészségről és a szülők 60%-a gondolja úgy, hogy az egészségnevelés a szülők és az iskola feladata.

Dr. Simich Rita munkacsoportvezető ismertette, hogy a pedagógusoknak szóló tananyagcsomagokat, óravázlatokat, oktatási segédanyagokat tartalmaz, amelyek keretében az egészségfejlesztési tartalmak tanórai keretek között, a NAT-hoz illeszthető módon jelennek meg. A témákat évfolyamonkénti bontásban készítették el, olyan fontos területeket érintően, mint a mozgás és gerincvédelem, táplálkozás, egészséges környezet, társas kapcsolatok, digitális világ, káros szenvedélyek, egészségügyi szolgáltatások,egészséges jövőkép. A lélek téma minden modulban megjelenik valamilyen formában, a többi téma külön modult alkot.

Kiemelete, a gyerekekkel töltött évek során úgy kell a tanórákat és egyéb foglalkozások szervezni, hogy az egészségtudatosság, az egészségre történő nevelés kiemelt része legyen a gyermekek mindennapjainak. Mindez azt szolgálja, hogy a megfelelő egészségkultúra a gyermekek életének természetes és szerves részévé váljon. Akárcsak otthon, a családban, az intézményekben is folyamatosan törődni kell az egészséggel.

pojekt logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001
„Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése”
kiemelt projekt keretében.

A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.

facebooktwitterrss