Lakossági mentális egészségtudatosság és támogató hálózat fejlesztése munkacsoport

Helyzetkép

A magyar társadalom mentális állapota európai összehasonlításban is kifejezetten rosszabb, mint azt hazánk gazdasági helyzete, versenyképessége és kulturális beágyazottsága indokolná. A hazai lakosság jelentős része visszatérő lelki egészségzavarokkal küzd. Ezek nemcsak súlyos lelki, társadalmi és gazdasági terhet jelentenek, hanem jelentős kockázati tényezői a testi megbetegedések kialakulásának, illetve a meglévő betegségek súlyosbodásának is.

A magyar társadalom mentális állapotát tovább rontja a lelki egészséghez, mentális zavarokhoz kapcsolódó tudáshiány, hiedelmek, előítéletek, valamint a megbélyegzettségtől való félelem is. Magyarországon több millió ember szenved valamilyen lelki egészségzavartól, többségük azonban nincs tisztában a valós problémával;- vagy a megfelelő információk hiányában és a megbélyegzettségtől való félelmükben nem akarnak, nem tudnak szembesülni az - akár testi tünetekkel is járó - lelki egyensúlyvesztéssel, mentális betegséggel. A lelki egészséggel kapcsolatos hiteles és befogadható üzenetek célzott eljuttatása a társadalom széles rétegeihez kulcsfontosságú a mind egészségesebb, és egészségtudatosabb közösségek szempontjából, melynek népegészségügyi és nemzetgazdasági jelentősége is van. Nemzetközi felmérések szerint a magyar lakosság csupán eghatoda ítéli meg a lehető legkielégítőbbnek saját lelki állapotát. Depressziós tünetekre vonatkozó felmérés szerint 1989 és 2013 között a középsúlyos/súlyos mértékű depressziós tüneteket mutató lakosság aránya 7,5%-ról 16.7%-ra nőtt hazánkban. A befejezett öngyilkosságok számát tekintve továbbra is második helyen állunk Európában (Litvánia után). 2016-ban összesen 1763 ember vetett véget önkezűleg életének, amely halálesetek döntő töbsége  megelőzhető lett volna. 2005 és 2016 között 20%-kal nőtt az Alzheimer-kór miatti, idő előtti elhalálozások száma. 2012-ben 150 000 fő küzdött a szellemi hanyatlás valamely típusával. Súlyos probléma ezen kívül az alkoholfogyasztás, amellyel nemzetközi összehasonlításban a 10. helyen állunk.

Célok / Jövőkép

A munkacsoport célja, hogy a magyar lakosság mentális egészséggel kapcsolatos ismeretei bővüljenek, egészségtudatosabb hozzáállást, és ezzel együtt tudatosabb egészségmagatartást alakítson ki. Ezen felül kitűzött cél, hogy a lakosságon belüli kapcsolati háló minősége, befogadó- és segítőkészsége fejlődjön, hozzájárulva ezzel a társadalmi együttműködés növekedéséhez.

Ezek a változások elősegíthetik azt, hogy a lakosság egészségmagatartását a szakmai bizonyítékokon  alapuló, hiteles, az adott populációnak megfelelő formában és nyelvezettel, kellő érzékenyítéssel átadott információk vezéreljék, mindennapi életük során a stresszkezelő képességük javuljon, a mentális problémák korai felismerése hatékonyabbá váljon, a megbélyegzés helyét az egymás segítésének és a segítség elfogadásának kultúrája vegye át.

Stratégiai beavatkozási területek

  1. Az alapellátás kompetenciájának, befogadó- és teherbíró-képességének növelése a mentális zavarok, krízisek szűrésére, korai felismerésére, és ellátására.
  2. Az Egészségfejlesztési Irodák (EFI-k) révén szakmai támogató hálózatba szerveződés elősegítése a mentális egészségmegőrzés, -fejlesztés és betegségmegelőzés terén dolgozó szakemberek, szervezetek és szerveződések, valamint magánemberek és civil szereplők között, a kölcsönös együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázása céljából.
  3. A mentális betegségekkel kapcsolatos megbélyegző attitűdök csökkentése, a befogadó attitűdök erősítése.
  4. A személyes és társas támogató hálók vizsgálata, fejlesztése és védő hatásának növelése.

A munkacsoport által készített szakmai anyagok listája:

pojekt logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001
„Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése”
kiemelt projekt keretében.

A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.

facebooktwitterrss