Tanulmányok

Magyarországon a gyermekek 8-9 százaléka koraszülöttként jön a világra. A koraszülések, kis súlyú születések és fejlődési rendellenességek kapcsolatát, területi sajátosságait, okait, a szociális háttérnek, a származásnak és az életmódnak a szülés kimenetelére történő kihatását egy reprezentatív kutatás sem vizsgálta korábban egy időben, lineárisan és komplexen.

A felmérés Magyarország két hátrányos helyzetű megyéjében Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megyében, valamint Budapest X., XVII. és XVIII. kerületében valósult meg, feltártuk a koraszülés, kis súlyú születés és a fejlődési rendellenességek legfőbb okait.

A célok megvalósításához vizsgáltuk:

  • a gyermekek szüleinek anamnézisét,
  • környezeti és egészségi állapotát,
  • valamint a legfontosabb életmódra,
  • pszichoszociális állapotra vonatkozó jellemzőit

A kutatás rávilágított olyan problémákra, melyek elsősorban a családtervezőket és a várandósokat érintik:

  • A várandósok táplálkozása elmarad az ajánlott mennyiségi és minőségi beviteltől.
  • Csak a várandósok 55%-a tartozik a normál BMI tartományba. Mind a sovány (10,7%), mind a túlsúlyos és elhízott (34,3%) várandósok magasabb rizikót jelentenek szülészeti szempontból is.
  • Csak 15% esetén valósul meg az ajánlásoknak megfelelő testmozgás. A fogászati ellátással a várandósok több mint 1/3-a nem élt.
  • A nagyobb háztartásokban, több generáció együttélése esetén a pszichoszociális stressztényezők hatása erősebben jelentkezik, és növeli a 2500 gramm alatti születések számát.
  • Az anyai életkor is befolyást gyakorol a koraszülött, kis súlyú újszülött, fejlődési rendellenesség gyakoriságára.
  • Alacsony iskolai végzettség esetén a negatív életmódtényezők megsokszorozódnak
  • A várandósság előtt rendszeres dohányzók aránya rendkívül magas, 35,1% volt. A várandósság alatti rendszeres dohányzás aránya 19,7%.

A fogantatás előtti és alatti időszak eseményeinek támogatása, javítása számos szakember bevonásával és új módszerek meghatározásával, bevezetésével valósulhat meg.

pojekt logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001
„Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése”
kiemelt projekt keretében.

A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.

facebooktwitterrss