Egészségfejlesztési hálózat irányítási rendszerének és működési modelljének kialakítása a meglévő központi és helyi intézményrendszer bázisában

Helyzetkép

Magyarországon a népegészségügyi célú programok és kezdeményezések jellemzően kampányszerűen, meghatározott földrajzi / populációs területen, átgondolt és hosszú távú stratégiai tervezés hiányában valósultak meg, fragmentáltan, a lakossági egészségi állapotának megőrzésében, fejlesztésében érdekelt szereplők egy-egy körének részvételével.

 A lakosságra széles körűen jellemző attitűdök, illetve a megelőzés és gondozás rendszeréhez való hozzáférés korlátozott lehetősége nem teszi lehetővé, hogy jelenlegi struktúrában növelni lehessen a prevenciós, egészségfejlesztési fókuszú szolgáltatások számát.

Felismerve a hazai lakosság életkilátásait nem megfelelő mértékben támogató alapellátási és népegészségügyi rendszer kihívásait döntött úgy a Kormány, hogy a 2014-2020 közötti uniós fejlesztési időszakban az egészségügyben, illetve a humán erőforrás fejlesztésben is kiemelt szerepet szán az alapellátás megújítására, illetve a lakosság egészségtudatosságának a fejlesztésére, az azt segítő hálózat kiépítésére. Az Emberi Erőforrás Operatív Programon (EFOP) belül több pályázat is megnyílt, ami az alapellátást és a népegészségügy fejlesztését célozza.

A népegészségügy egyik meghatározó fejlesztési iránya volt az elmúlt években a „TÁMOP-6.1.2/11/3” és „TÁMOP-6.1.2/11/LHH/B” azonosító számú pályázatok nyomán kialakításra kerülő Egészségfejlesztési Irodák hálózata. Az Egészségfejlesztési Irodákból 2014-ig összesen 61 kezdte meg a működését, melyek fő célja egyrészt a komoly népegészségügyi terhet jelentő betegségek prevenciójának támogatása, továbbá a lakosság egészségtudatosságának, egészségmagatartásának pozitív irányba történő befolyásolása, Az Egészségfejlesztési Irodák feladata a helyi igényekre és szükségletekre reagáló, a helyi közösségek számára könnyen elérhető egészségfejlesztési és prevenciós szolgáltatások biztosítása.

Az egészségfejlesztési intézményrendszer hiányosságaként állapítható meg, hogy a jelenleg működő 61 Egészségfejlesztési Iroda nem jelent országos lefedettséget, ami a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést földrajzi alapon korlátozza. További probléma, hogy egységes központi és térségi irányítás és koordináció hiányában nem lehetséges az irodák tevékenységeinek hatékony összehangolása, a megvalósuló egészségfejlesztési tevékenységek monitorozása és értékelése. Egyértelmű működési modell hiányában az Egészségfejlesztési Irodák működése és a szolgáltatások színvonala heterogén.

Célok / Jövőkép

A projekt keretében olyan működési modell koncepció kerül kialakításra, amely adaptálja a jelenleg működő népegészségügyi szervezetek előnyeit és aktívan reagál a jelenlegi rendszer anomáliáira is. Az egészségfejlesztési hálózat új működési modell kialakításához elengedhetetlen az Egészségfejlesztési Irodák jelenlegi feladatainak és tevékenységeinek elemzése, továbbá a más országokban kialakult népegészségügyi rendszerek és szervezetek működési modelljének megismerése és az adaptálandó elemek azonosítása. A hazai és nemzetközi helyzetelemzés tapasztalatai alapján készülő módszertani, irányítási, finanszírozási és szabályozási javaslat-csomag egységes módszertani és működési keretbe foglalja a jelenleg koordináció nélkül működő szereplőket; jövőképet, folyamatos visszacsatolást és tisztázott felelősségi köröket adva a hazai egészségfejlesztési tevékenységeknek.

Az új egészségfejlesztési hálózati működési modell lehetővé teszi, hogy Magyarország különböző területein élő lakossági csoportok a hasonló tartalmú szolgáltatásokhoz egyenlő mértékben férjenek hozzá, illetve a közösség igényeihez és szükségleteihez igazított lakóhelyközeli, korszerű egészség-szolgáltatások jöjjenek létre. A jelenlegi finanszírozási rendszer értékelésén túl javaslat készül a jövőbeni, lehetséges finanszírozási alternatívákra. A koncepció felismeri, hogy egészségügyi rendszerek csak a kliensek aktív bevonásával és támogatásával működtethetőek sikeresen, és a klasszikus paternalista orvos-beteg viszonyt felváltandó, a kollaborációra épülő, partneri kapcsolat felé elmozdulásban látja a lehetséges fejlődési irányt.

Stratégiai beavatkozási területek

A munkacsoport fő feladata a néhány éve létrehozott Egészségfejlesztési Irodák rendszerszintű működésének felülvizsgálata és hatékony működési keretrendszerének kialakítása. A Széchenyi Terv keretében 2011-ben kiírt, TÁMOP-6.1.2/11/3 és TÁMOP-6.1.2/11/LHH/B kódszámú pályázati felhívások nyomán, Magyarországon 61 egészségfejlesztési iroda (továbbiakban EFI) jött létre és kezdte meg működését 2013 és 2014 folyamán. A kialakított irodák közül 20 található LHH és 18 HH járásban. A népegészségügyi szervezetrendszer egyik alapját képező irodák létrehozásának alapvető célja a szív-érrendszeri, daganatos megbetegedések prevenciójának támogatása, a korai és elkerülhető halálozás csökkentése, az egészséget meghatározó életmód, illetve az egészségmagatartást befolyásoló szokások, attitűdök javítása és a lakosság egészségtudatosságának növelése. A jelenlegi „betegségügy” helyére az egészség fenntartását és megőrzését célzó programok és ezt kiszolgálni tudó infrastruktúra felállítására van szükség.

Az országos szinten kialakítandó szolgáltatáskatalógus funkciója, egyrészt minőségbiztosítás, a helyi szinten biztosított szolgáltatások irányába, valamint lehetőség szerint standardizálni az elérhető szolgáltatások körét és a jelenleg nehezen koordinálható EFI működést. Tekintve, hogy EFI az erőforrásokhoz és kompetenciákhoz mérten nyújt, ill. vásárol szolgáltatás, kiinduló alapot tud képezni a külső szolgáltatás vásárláshoz is, egyfajta minimum feltételeket leírva. A standardizált működés hozzájárul a szolgáltatásminőség fejlesztéséhez, illetve a források hatékony felhasználásához, ami összességében növeli a rendszer teljesítményét és eredményességét az egészségfejlesztésben. Végső cél a magyar lakosság egészségi állapotának javítása, az egészségben töltött évek számának növelése, a kliensek egészségmagatartásának a fejlesztése, az egyén felelősségvállalásának erősítése, valamint a területi egyenlőtlenségek csökkentése.

A munkacsoport által készített szakmai anyagok listája:

pojekt logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001
„Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése”
kiemelt projekt keretében.

A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.

facebooktwitterrss